A NATO előtt álló kihívásokról tartottak tanácskozást az Országházban

Az eseményen Balla Mihály (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke, a NATO parlamenti közgyűlési delegációvezetője kiemelte: a NATO-csúcs előtt Tbilisziben ülésezik a szövetség parlamenti közgyűlése. Meglátása szerint mindkét tanácskozáson az egyik legfontosabb kérdés a terrorizmus elleni küzdelem lesz, a lehetséges együttműködési formák a terrorizmus elleni harcban, továbbá a NATO részvétele ezekben az erőfeszítésekben.
Ugyancsak lényeges kérdés lesz, hogy – éppen a terrorizmus elleni küzdelem miatt – az európai biztonság- és védelempolitika egyre szorosabb együttműködésre törekszik a NATO-val – vélekedett.

Balla Mihály további fontos témaként jelölte meg a védelmi kiadások növelését. Magyarország is megtette a felajánlását, amelynek révén láthatóvá vált, hogy a következő években nagyobb erőfeszítéseket tesz a kívánt cél eléréséért – közölte. A lényeges ügyek között ugyancsak kiemelte a NATO és Oroszország kapcsolatának alakulását és a Nyugat-Balkánon tapasztalható, növekvő feszültséget.
A külügyi bizottság alelnöke kitért rá: az új amerikai adminisztráció lehetőséget is jelenthet Magyarország szempontjából, mert a NATO a Trump-elnökség alatt várhatóan nagyobb figyelmet fordít majd a délről érkező kihívásokra: a terrorizmusra, a migrációra és az instabilitás kezelésére, ami segítheti a magyar álláspontot.

Molnár Zsolt (MSZP), az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke arról beszélt, hogy NATO a hidegháborús időszak terméke, de az akkori kihívások klasszikus katonai védelmi rendszert kívántak meg. Most alkalmazkodási kényszer alatt áll a szövetség, egyrészt a terrorizmus miatt, másrészt pedig mert a világ nem olyan kétpólusú, mint a hidegháború idején volt – mutatott rá. Hozzátette: a terrorizmus megváltozott, és a NATO-nak fel kell tudnia venni a versenyt ebben a tekintetben.
A nemzetbiztonsági bizottság elnöke az iraki kurdisztáni küldetést illetően kifejtette: helyes, ha a világ civilizált országai fellépnek mindaz ellen, amit az Iszlám Állam képvisel, de minden országnak reálisan kell felmérnie a saját lehetőségeit. A képviselő óvatosságra intett a túlzott ambíciókkal kapcsolatban, és úgy vélte, Magyarország úgy is részt vehet a misszióban, ha nem fegyveres katonákat küld, rengeteg más lehetősége is van.

Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára, a Magyar Atlanti Tanács alelnöke felszólalásában kiemelte: a NATO-tagállamok vezetőinek május 25-i találkozójának célja alapvetően az ismerkedés, a személyes kapcsolatfelvétel. Fontos jelzés, hogy ez lesz Donald Trump amerikai elnök első külföldi útja, amióta beiktatták – jegyezte meg.
Hangsúlyozta: a találkozó két legfontosabb témája az igazságosabb teherviselés és a nagyobb NATO-szerepvállalás lesz a terrorizmus elleni küzdelemben, és ez nem jelent meglepetést.
Siklósi Péter emlékeztetett: a tehermegosztásról az Egyesült Államok már régóta hangoztatja, hogy fontos megoldandó kérdés, de úgy tűnik, a Trump-adminisztráció hívja fel erre a figyelmet a leghatásosabban.

A déli kihívások, a terrorizmus elleni harcban való fokozottabb NATO-részvétel tekintetében a helyettes államtitkár elmondta: ez nem hagyományos kihívást jelent a szövetségnek, hiszen több tapasztalata van abban, ha egy „állami kihívóval" szemben az elrettentés és a védelem eszközeivel kell fellépnie. Ugyanakkor a NATO-nak több lehetősége is van a nemzetközi erőfeszítések segítésére – tette hozzá.