A név kötelez – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Az 1620. május 3-án Csáktornyán (ma Čakovec – Horvátország) világra jött Zrínyi Miklós felmenői különböző haditettekkel szereztek rangot, vagyont, hírnevet maguknak: dédapja, a szigetvári Zrínyi Miklós, nagyapja, Zrínyi IV. György kanizsai főkapitány, illetve apja, Zrínyi V. György horvát–szlavón bán is befolyásos politikus, egyben sikeres katona volt, a család felemelkedése a török elleni harchoz kötődött. Birtokaik a Muraköztől az adriai tengerpartig húzódtak az önállóságát vesztett Magyar Királyság és Horvátország területén, melyeken két rivális hatalom, az Oszmán és a Habsburg Birodalom osztozott.Zrínyi születése idején a Magyar Királyság már közel egy évszázada három részre volt szakadva. Középső kétharmada török uralom alatt állt, míg Erdély külön állammá alakult, de adót fizetett a Portának. Az ország maradék részét a magyar királyi koronát is viselő Habsburgok birodalma vonta hatalmi körébe. Hazánk elemi érdeke volt, hogy az oszmánoktól megszabaduljon, de ezt egymaga nem tudta megvalósítani. Segítségre viszont nem lehetett számítani, hiszen az európai kereszténységet 1618 óta súlyos konfliktus osztotta meg, amit az utókor a harmincéves háború névvel illetett.Út a báni címigAz ifjú Zrínyi Miklós 1637-ben, a tanulmányait lezáró itáliai körutazást követően vette át öccsével, Péterrel a családi birtokok igazgatását. A két fiú hamar árván maradt; édesanyjuk, Széchy Magdolna 1621-ben halt meg gyermekágyi lázban, míg apjuk, Zrínyi György – aki a Habsburg uralkodó, II. Ferdinánd (1619–1637) mellett harcolt a harmincéves háborúban – mindössze öt évvel élte túl a feleségét.