A sokoldalú svéd – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

A gyártó cég, a SAAB a Honvédelmi Minisztériummal 2018-ban aláírt szerződés alapján szállította le a Carl Gustaf M4 típusú, vállról indítható rakétahajtású gránátvetőket a Magyar Honvédségnek, a közelmúltban pedig a svéd vállalat szakemberei megtartották a fegyver kezeléséhez szükséges oktatást. A „Képezd a kiképzőt!" elnevezésű kéthetes felkészítés keretében a páncéltörő eszközzel előbb tantermi körülmények között, majd a terepen ismerkedtek meg azok a katonák, akik az alakulatoknál fogják kiképezni az állományt a Carl Gustaf M4 használatára. A várpalotai lőtéren tartott gyakorlati foglalkozások során nappali és éjszakai éleslövészetre is sor került.A Magyar Honvédség a szovjet RPG–7 kézi páncéltörő gránátvetőt váltja ki a svéd fegyvertípussal, melyet 1948 óta folyamatosan fejlesztenek; a hazánk által megvásárolt változat már a negyedik generációt képviseli. Kategóriája egyik legsikeresebbjeként és legkorszerűbbjeként tartják számon ezt a hátrasiklás nélküli löveget. Bár kialakítása alapján rakétaindítónak is nézhetnénk, valójában egy hátul tölthető, hüvely–lövedék felépítésű lőszert tüzelő eszköz, melynél a hajtótöltet gázai hátrafelé is kiterjednek, ezzel kioltva a hátrarúgást.A nagyobb találati pontosság elérése érdekében a Carl Gustaf a kezdettől fogva huzagolt csővel készül; nem kivétel ez alól az M4-es sem, amely 2014-ben jelent meg. Ennek harckész tömege 6,6 kilogramm az M3-as 10 kilogrammjával szemben, s a cső is rövidült, méghozzá 950 milliméterre. Az utóbbi oka a hadviselés változásában keresendő: a fegyveres küzdelem helyszíne egyre több esetben helyeződik át a nyílt vagy erdős területekről a városokba. Itt pedig élet-halál kérdése lehet, hogy mennyire könnyű az épületek folyosóin, szobáiban vagy éppen a település házai között mozogni a gránátvetővel. Alapkövetelményként fogalmazódott meg, hogy a fegyvert zárt helyen alkalmazó kezelő ne legyen kitéve az eszköz okozta sérülés veszélyének.