A téli háború: a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából
Szöveg: honvedelem.hu | 2019. szeptember 15. 21:061939. november 30-án, az akkor már közel három hónapja tartó második világháború árnyékában egy újabb konfliktus vette kezdetét, ezúttal kontinensünk északi részén, miután a Szovjetunió megtámadta nyugati szomszédját, Finnországot. Sztálin gyors győzelemre számított, de keservesen csalódnia kellett.
Az 1939. augusztus 23-án megkötött Molotov–Ribbentrop paktum alapvetően határozta meg Finnország sorsát. A szovjet külügyi népbiztos és a német külügyminiszter által aláírt megnemtámadási egyezmény tartalmazott ugyanis egy titkos záradékot, melyben a szerződő felek kijelölték érdekszféráik határát. Lengyel területen ez a Visztula, a Narew és a San folyók jelentette vonal volt, emellett a Szovjetunió a befolyása alá vonhatta Lettországot, Észtországot, Finnországot, továbbá a Romániához tartozó Besszarábiát.Ennek megfelelően 1939. szeptember elsején a Harmadik Birodalom lerohanta Lengyelországot, szeptember 17-én pedig keleti irányból a Szovjetunió is támadásba lendült a németek által fenyegetett ukránok és fehéroroszok védelmének ürügyével; a két nagyhatalommal szemben a védőknek semmi esélyük sem lehetett, így Lengyelország a történelem során harmadszor is eltűnt a térképről. Következő lépésként a Baltikum került terítékre: a moszkvai kormányzat nyomására szeptember 27-én Észtország, október 6-án Lettország, október 11-én pedig az időközben a kommunista hatalom érdekszférájába került Litvánia írt alá „kölcsönös segítségnyújtási szerződést" a Szovjetunióval, amely aztán nem sokkal később meg is szállta ezeket az államokat.
További részletek a Magyar Honvéd magazin szeptember 13-án megjelent számában!
