Ahol megmutatják, mi volt a háború

A szembetűnő változás, amelyen az emlékpark az elmúlt években átment, jórészt a Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) székesfehérvári szervezetének köszönhető. A szervezetnek feltett szándékában állt a honvédelem ügyét népszerűsíteni az ifjúság körében is, csakhogy ez a modern korban nem éppen egyszerű.

„Az ifjúság számára a katonaság kissé megfoghatatlan fogalom. Pákozd ugyanakkor a nemzettudatban egyenlő a honvédelemmel. Minket történelemtanárok ismertettek meg a gyerekek gondolkodásmódjával, ők avattak be minket abba, hogy mennyire nehéz a történelmet kézzelfoghatóan szemléltetni. Meg kell mutatni, mi a háború!" – mondta a témával kapcsolatosan korábban Görög István nyugállományú ezredes, az emlékpark ügyvezetője.

Mindezen felismerések alapján láthatjuk, hogy miért kezdték a jelenlegi irányba fejleszteni az emlékparkot, amelyhez egy 2007-ben megjelent európai uniós pályázat nagy lökést adott. Munkacsoport alakult, amibe történészeket, zenészeket, irodalmárokat és a vonatkozó szakterületek szakembereit is bevonták; az ő segítségükkel alakult ki jelenlegi formájában az emlékhely, amely az évek alatt újabb és újabb emlékpontokkal bővült.

Sokat jelentett és jelent az is, hogy Székesfehérvár vezetése teljes mellszélességgel állt és áll az emlékpark ügye mellett. Ahogyan honlapunknak korábban dr. Cser-Palkovics András polgármester – egyben a HTBK helyi szervezetének elnöke – nyilatkozott: a katonahősök előtt való tisztelgés és a rájuk történő emlékezés a honvédelmi nevelés szempontjából is fontos.

„Az iskolák különösen nagy érdeklődést mutatnak az emlékpark iránt, mivel itt a gyerekek testközelből tudnak megismerkedni a történelemmel. A tankönyvekből ugyan sok mindent meg lehet tanulni, de nem biztos, hogy át is lehet érezni a történelmet. Pákozdon a lövészárokban állva vagy a korhű barakkban sétálva talán igen" – vélte a polgármester.

Így 2013 januárjában, a doni katasztrófa 70. évfordulójára történő megemlékezés kapcsán nem érdektelen felidézni a doni emlékkápolna megmentését sem, amely ugyan nem az emlékpark része, ám a köztudat mégis összekapcsolja egymással a kettőt.

Az 1990-es években, Szabó Tamás tervei alapján épült kápolna a második világháború idején a Don-kanyarban elesettek emlékét hivatott őrizni. A tragikus esemény évfordulóján a kápolnában minden évben kegyeleti szentmisét tartanak. Jeles eseménynek számított az emlékmű történetében, hogy 1999. október 30-án orosz földről, Roszkino falu mellől hazaérkezett minden elhunyt magyar jelképeként egy ismeretlen katona földi maradványa.

Sajnos azonban a kápolna alapítása óta eltelt évek során az épület állaga megromlott, az alapítók egy része pedig elhunyt. 2007-ben kiderült, hogy a kápolnát létrehozó alapítvány papíron ugyan létezik, ám valójában nem működik. A HTBK kezdeményezésére megindultak a szükséges hivatalos eljárások. Pákozd önkormányzata közösségi műemlékvédelemmel látta el az építményt, majd 2009-ben benyújtották azt a pályázatot, amelynek folyományaként végül sikerült felújítani a doni emlékkápolnát.

Az avatási ünnepségen Karsai Béla, a HTBK székesfehérvári szervezetének alelnöke és a Doni Kápolna Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében úgy fogalmazott: a Mészeg-hegyen álló kápolna volt az első olyan kegyeleti hely Magyarországon, „amely nem hagyta feledni a feledésre ítélteket, és ahol kegyelettel lehetett emlékezni a hómezőkön maradt katonákra, illetve a túlélőkre."

Fotó: archív illusztráció