Ahol valóban a baba és a mama a legfontosabb

A Honvédkórház egész Podmaniczky utcai telephelyének van egy sajátos, retróba hajló hangulata. Az egykori MÁV-kórház aulájának „’80-as évek fílingje" azonban hamar elmúlik, amikor az ember megérkezik a harmadik emeleten található szülészeti-nőgyógyászati osztályra. Sok kismama és egy nyilvános internetes fórum szerint is itt, vagyis Budapest legnagyobb szülészetén a legbiztonságosabb szülni. Mert itt valóban a baba és a mama a legfontosabb…

Első a biztonság

A főorvos elárulja: az osztály területi ellátási kötelezettsége kiterjed a főváros IV. és XIII. kerületére, valamint az észak-közép-magyarországi régióra. Emellett természetesen az ország egész területéről várják az igényjogosultakat, vagyis a Magyar Honvédség katonáit, a vasutasokat, illetve a katasztrófavédelemnél és a rendőrségnél szolgáló és dolgozó nőket és kismamákat.

„Részlegeinken − vagyis a nőgyógyászaton, az onkológián, a meddőségi centrumban, a terhespatológián és a gyermekágyi részlegen − a kismamákat és a fekvőbetegeket 2-3 ágyas, felújított, fürdőszobás kórtermekben tudjuk elhelyezni. Összesen 95 ággyal működünk" − emeli ki dr. Demeter János, hozzátéve: az ellátási területen lévő kórházak összes problémás esetét a Honvédkórház szülészeti-nőgyógyászati osztályán látják el. Emiatt nagyon sok az úgynevezett patológiás, vagyis a különféle szövődményekkel kísért terhességek száma. Ennek következtében pedig az országos átlagnál jóval több császármetszést végeznek az osztályon. A kiemelkedő szakmai színvonal eredményeképpen azonban rendkívül jók a szülészeti eredményeik.

Az osztály különlegessége az is, hogy az alternatív szülési módszereket is kínáló – azaz például sarokkáddal ellátott – felújított szülőszobák és a császármetszés végrehajtására alkalmas műtők között alig 5 méter a távolság, azaz egy bonyolult szülés esetén nagyon hamar megérkezhet a segítség. „Első a biztonság! Mindig erre törekszünk!" – emeli ki a főorvos.

A nőgyógyászati részlegről szólva dr. Demeter János elárulja: számos betegséggel kezelnek itt pácienseket. Sajnos a „felgyorsult világunkban" egyre több nőnél jelentkeznek daganatos megbetegedések és rengeteg a meddőségi probléma is. Emellett pedig nagyon sok az endometriosisos beteg is − ők azok, akik egy olyan rejtélyes kórban szenvednek (amikor a méh nyálkahártyája nem a méhben, hanem a méh üregén kívül, leggyakrabban a petefészeknél és a kismedencei hashártya különböző részein jelenik meg), amelynek kialakulásáról még nagyon keveset tud az orvostudomány, és a betegséget gyógyítani sem lehet teljesen.

High-tech inkubátorok, lélegeztetőgépek

Demeter főorvos az osztály gyógyító tevékenységei közül számos dologra büszke. Az egyik ilyen az országban egyedülálló koraszülött-ellátás. Az osztály részeként működő Perinatális Intenzív Centrumban (PIC) Magyarországon a legmagasabb szakmai színvonalon látják el a koraszülötteket.

S hogy mit is jelent pontosan a koraszülött kifejezés? A hivatalos orvosi definíció szerint az a baba számít koraszülöttnek, aki a terhesség betöltött 37. hete előtt születik meg. Egy normál terhesség 40 hétig, vagyis 10 holdhónapig tart. Ha egy baba a terhesség 28. hete előtt születik meg, akkor „extrém pici koraszülöttnek" nevezik. „Normál koraszülött", ha a 28-34. hét között születik, „késői koraszülöttnek" pedig a 34-37. hét között számít.

„A centrum nevében a »perinatális« kifejezés azt jelenti, hogy »szülés körüli«. Ez azért lényeges, mert ha csak azt mondanánk, hogy a részlegünk egy koraszülött intenzív osztály, vagy egy újszülött intenzív osztály, akkor abból kihagynám azt a részt, amikor befekszik egy anyuka hozzánk, mert olyan panaszai vannak, amiből már tudni lehet, hogy várhatóan koraszülöttet fog a világra hozni" − mondja dr. Nádor Csaba. A PIC vezető főorvosa hozzáteszi: a centrumban koraszülött intenzív, újszülött, koraszülötteket utógondozó részleg, valamint egy PIC-szakambulancia is működik. Utóbbiban a már korábban hazaadott koraszülöttek fejlődését követik nyomon, nézik, hogy miként tudnak beilleszkedni az óvodába, az iskolába.

Dr. Nádor Csaba büszke arra, hogy a PIC-ben a legmodernebb eszközöket használják az orvosok és az ápolók. „Két évvel ezelőtt volt egy nagy európai uniós beruházás, amelynek eredményeként sikerült ellátni az ország 20 koraszülöttcentrumát a legújabb technikát képviselő inkubátorokkal és lélegeztetőgépekkel.

„A high-tech eszközök mellett azonban mi itt, a Honvédkórházban nagy hangsúlyt fektetünk arra is, hogy erősítsük a családi egységet. Már az egészségügyi törvényben is le van írva, hogy a kórházban kezelt gyereknek joga van ahhoz, hogy a nap 24 órájában vele legyen az édesanyja és az édesapja. Ez nemcsak a kicsik gyógyulása miatt hasznos, hanem azért is, mert a szülők számos dologban tudják segíteni a nővérek munkáját" − mondja a főorvos, hozzátéve, hogy természetesen a szülőknek meg kell tanítani minden szabályt, ami a koraszülött intenzív osztályon tartózkodáshoz szükséges. Ebből az egyik legfontosabb a kézhigiénia, vagyis az, hogy belépve az osztályra miként kell szabályosan megmosni, majd fertőtleníteni a kezet.

Kenguru-módszerrel és anyatejjel

A szülő-gyerek kapcsolatnak ma már van olyan fejezete, ami a PIC terápiájának fontos része. Ez pedig az úgynevezett kenguru-módszer, ami azt jelenti, hogy „bőr-bőr" kapcsolatba kerül egymással a baba és a szülő. Természetesen legtöbbször az anyuka, de az apa sincsen kizárva ebből a terápiából. Ennek a módszernek nagyon fontos élettani hatásai vannak a babára. Megfigyelték, hogy a kicsiknek ilyenkor stabilabb a szívműködésük, nyugodtabb a légzésük és sokkal jobb lesz a neurológiai képük is.

„A kenguru-módszer mellett az anyatej az, amit a PIC-ben kifejezetten preferálunk. Minden babát igyekszünk anyatejjel és nem tápszerrel táplálni. Hiszen az is bizonyított, hogy az a pici, amelyik anyatejet kap, nemcsak egészségesebb, hanem okosabb is lesz felnőtt korában" − mondja dr. Nádor Csaba, hozzátéve: ezeket a módszereket nemcsak alkalmazzák, hanem oktatják is az ország számos kórházában. Tavaly például egy road-show szerű programmal járták a koraszülött intenzív centrumokat.

A PIC-be nemcsak koraszülöttek, hanem beteg újszülöttek is kerülhetnek. Mint a főorvos elmondja: egyre több olyan babával találkoznak, akik már a pocakon belül diagnosztizált szívfejlődési rendellenességgel születtek meg. Ehhez persze profi szakemberek kellenek, akik már az anyaméhen belül meg tudják állapítani, hogy rendben van-e a gyerek szíve, vagy, hogy normálisan működik-e minden létfontosságú szerve. Szerencsére a Honvédkórházban ezek a szakemberek rendelkezésre állnak, és bármikor a PIC munkatársainak segítségére tudnak sietni.