Álomból rémálom? – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának (NKE SVKK) kutatóasszisztense, Pénzváltó Nikolett az „Álomból rémálom? Az iraki kurd függetlenségi népszavazás margójára" című elemzésében úgy fogalmaz: a világ egyik legnagyobb (mintegy 40 millió fős), saját állam nélküli nemzetét alkotó kurdok számára egy független állam létrehozása és fenntartása évszázados cél. Ehhez a legközelebb az iraki kurdok állnak, akik széles körű politikai (arányos politikai képviselet Bagdadban, saját regionális kormányzat), gazdasági (a központi költségvetés bevételeinek 17 százaléka illeti őket), kulturális (a kurd hivatalos nyelv Irakban) és katonai (független katonai erejük a peshmerga) autonómiát élveznek a föderális berendezkedésű országon belül. A teljes függetlenség elérése előtt azonban mindig is komoly akadályok álltak, például a belső megosztottság, a külső hatalmak ellenállása (ide értve a bagdadi központi kormányt, valamint a jelentős kurd lakossággal rendelkező, ezért e népcsoport függetlenségi törekvéseinek megakadályozásában érdekelt környező államokat, Törökországot, Iránt és Szíriát), továbbá a nemzetközi támogatás és a szuverenitás gazdasági alapjának hiánya.

Baljós előjelek

Az „Iszlám Állam" fölött Moszulnál aratott sikert követő felfokozott hangulatban, 2017. június 7-én az iraki Kurdisztáni Regionális Kormányzat (KRK) népszavazásért felelős felettes szerve bejelentette, hogy szeptember 25-én referendumot tartanak az iraki kurd régió, valamint a 2014 nyarán kurd ellenőrzés alá vont, úgynevezett „vitatott hovatartozású" területek függetlenségéről.

(További részletek a Magyar Honvéd magazin december 15-én, pénteken megjelenő számában!)