Aradi történelmi ereklyék váltak közkinccsé
Szöveg: Tamás Tibor | 2012. október 4. 18:18A nemzet 1848–49-ben megértette és megérezte, hogy összetartozunk a szabadságban, egy új nemzet született a régiből – mondta Hende Csaba Budapesten október 4-én, csütörtökön délután.
A dicsőségesen megvívott szabadságharcra emlékezve a honvédelmi miniszter rámutatott arra, hogy 1848–49 az a pont volt a magyar történelemben, amelyet egyként fogad el közös múltként a nemzet minden tagja. „Kevés olyan hős van történelmünkben, akik ennyire osztatlanul és méltóan birtokolják rokonszenvünket és együttérzésünket, mint az aradi tizenhárom honvédtábornok. Nagy részük volt abban, hogy a nemzet felállíthatta történelme első honvédseregét, s az a legutolsó pillanatig alkalmas eszközként szolgálhatta közös szabadságunk ügyét" – fejtette ki Hende Csaba.
A tárcavezető hozzátette: azok a tárgyak, amelyeket magukba fogadnak e kötetek, emlékek, történeteik, közös múltunk dolgairól beszélnek. „Azokról az időkről, amikor a nemzet megmaradásáért harcba ment: drámai és dicsőséges pillanatokról, a hétköznapi tábori életről, végigharcolt küzdelmekről, elkötelezett szolgálatról, harcban lepergetett életekről és komor mártírhalálról. Ezek a történetek adják meg a tárgyak igazi értékét".
Hende Csaba méltatta azt a gyűjtőmunkát, amelynek során Arad élénk társadalmi, kulturális életet élő polgárai egyesületbe tömörülve összegyűjtötték a forradalom és szabadságharc relikviáit, s elhelyezték azokat a közadakozásból 1892-ben megnyílt Aradi Ereklyemúzeumban.
„E történet legújabb fejezete és alkalma gyűjtött ma össze bennünket erre a könyvbemutatóra. A kétkötetes katalógus, az okmánytár, illetve a magyar és a román szerzőpáros által írott gyűjteménytörténeti feldolgozás közreadásával az alapítók álma kiteljesedik. Igazi tudományos alapmű, egyszersmind mindenki számára hozzáférhető közkinccsé válik" – hangsúlyozta a miniszter.
Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke elmondta: végre sikerült megfelelő együttműködést kialakítani az illetékes román intézményekkel, s ezáltal egy szakmai, nemzeti és szomszédságpolitikai szemszögből nagyon fontos, határokon átnyúló, az unió által támogatott projekt, illetve kutató- és alkotómunka ölthetett testet e kötetekben.
Csorba László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint rendkívül jelentős, hogy újabb források hozzák közelebb a nagy idők nagy tanúit s a múltat, egészítik ki a történészek által összeállított óriásmozaikot.
A hároméves gigászi gyűjtő-, dokumentumrendező magyar−román munkáról további előadások hangzottak el dr. Zakar Pétertől, dr. Hermann Róbert és dr. Kedves Gyula hadtörténészektől.
Mint arról a honvedelem.hu májusban beszámolt: becses történelmi tárgyak, textíliák, levelek, okiratok, naplók, hadijelentések, parancs- és jelentéskönyvek, kiáltványok kerültek napvilágra és menekültek meg az enyészettől az Aradi Ereklyemúzeum 1848–49-es megmaradt gyűjteményéből.
Összesen 150 műtárgyat sikerült előbányászniuk s földolgozniuk, számos esetben pótolniuk, helyreállítaniuk, digitálisan elmenteniük a szakembereknek.
A könyvbemutató a HM HIM díszudvarán, az aradi vértanúk szobrainak megkoszorúzásával zárult.
Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária
