Arzenál

Nyírteleki visszaemlékezés? Mindjárt a település neve miatt érdemes felütnünk a Királytelek története – kezdetektől 1952-ig címmel megjelent kötetet. A levéltári dokumentumok irat-folyó(kilo)méterei alapján írták a szerkesztők: „Nyírtelek létrehozói egy olyan fát ültettek, amelynek nem volt gyökere…"

„Az 1945 utáni településrendezési koncepció szerint a korábban Nyíregyházához tartozó tucatnyi bokortanyából egy községet akartak kialakítani" – mondja a nyírteleki Dankó Mihály újságíró, a kötet egyik szerzője, szerkesztője. „A leendő község nevének megválasztása miatt gyakran tört ki parázs vita. Végül Királytelek puszta egy részének neve alapján 1952 januárjában, Sőrekútként alakult meg a községközpont. A lakosságnak ez nem tetszett, ezért pályázatot hirdettek, s miként azt a legenda azóta is tartja, a helyi postamester javaslatát, a Nyírtelek megnevezést fogadták el."

A történelem nem mindig volt kegyes az e tájon, a váradi káptalan 1213-as jegyzékében villa Kral, azaz királyi telken lévő településen élőkhöz. Hol a tatár, hol meg a török dúlta-pusztította a híres-neves történelmi családok, a Báthoryak, Csákyak, Lónyayak és Rákócziak virágoztatta „bokrokat". Legutóbb a Dessewffyekét rekvirálták a szovjet birodalom „részévé tett" ország hatalmasságai; a grófi sarjak egyikének, a 2010-ben posztumusz Nyíregyháza díszpolgárává választott királyteleki ági Dessewffy Emil, magyar főrendiházi örökös tag, országgyűlési képviselő végső nyughelye a honvédségi raktárbázis területén található.

A cikket teljes terjedelmében a Magyar Honvéd magazin december 14-én, pénteken megjelenő számában olvashatják el!