Atomháború helyett kiberháború
Szöveg: Kovács Dániel | 2013. május 5. 16:29Észak-Korea felelős a több tízezer dél-koreai gépet megbénító márciusi kibertámadásért – adták hírül a dél-koreai internetbiztonsági hivatal illetékesei. A válasz nem késett sokáig – Phenjan kijelentette, Észak-Koreát is érte kibertámadás, melyért az Egyesült Államok és és Dél-Korea a felelős. Kibontakozó kiberháború szemtanúi vagyunk, vagy elszigetelt hackerek egyéni akciói csupán? Erről kérdeztük Dr. Krasznay Csabát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi karának adjunktusát.
Hozzátette, mindezek tudatában sem lehet még biztosan állítani, hogy Phenjan áll a március 20-i támadás mögött, melynek hatására Dél-Koreában nagyjából egyidejűleg összeomlottak a KBS, az MBC és az YTN tévéállomás, valamint a Shinan és a Nonghyup kereskedelmi bank szerverei. Ugyanez igaz azokra az Észak-Koreai vádakra, melyek szerint Dél-Korea és az Egyesült Államok, álltak az észak-koreai hivatalos honlapok elleni „hosszan tartó és intenzív" kibertámadások hátterében, mikor is elérhetetlenné vált több hivatalos észak-koreai honlap – köztük a KCNA hírügynökségé, a Rodong Szinmun című napilapé és az Air Koryo légitársaságé.
Nem ez volt az első eset, az elmúlt négy évben többször is ért nagyszabású hackertámadás dél-koreai intézményeket, amelyek célpontjai többnyire kormányzati szervek és országos lapok voltak. Szöul szerint Phenjan informatikusok seregét képezte ki arra, hogy behatoljanak dél-koreai számítógépes rendszerekbe, és kárt okozzanak bennük.
Az online konfliktus kiszélesedése egyértelműen Dél-Koreát érintené érzékenyebben, hiszen szomszédjával szöges ellentétben igen fejlett informatikai kultúrával, illetve infrastruktúrával bír, amely kiváló célpontot szolgáltat a feltételezett északi hackereknek. Több száz áldozattal járó tömegkarambolt okozhat például, ha a KTX nevű nagysebességű motorvonat ellen indítanának kibertámadást. A vonat, melynek maximális sebessége elérheti a 330 kilométer/órát, biztonsági szempontból kifejezetten sebezhető, mivel egyetlen központból irányítják. Így a központi számítógépes rendszerre mért csapással előidézhető a vonatkatasztrófa.
Ez nem jelenti azt, hogy Észak-Korea, silány infrastruktúrájának köszönhetően biztonságban lenne.
Krasznay Csaba kiemelte, legyen egy ország a fejlettség bármelyik fokán, egyre jobban függ az információs infrastruktúrájától, mivel a közműszolgáltatás, a közigazgatás, vagy a pénzintézetek számítógépes rendszerek nélkül manapság már nem tudnak működni. Ezzel együtt természetesen növekszik a kitettség is.
Összegzésképpen elmondta: egy ilyen támadás esetén nagyon nehéz, ha nem lehetetlen feladat megtalálni a valódi felelősöket. Észak-Korea kiberhadviselési képességéről pedig – egyenlőre – mindössze feltételezésekre hagyatkozhatunk. Természetesen, amennyiben a konfliktus eszkalálódik, előbb-utóbb lehull a lepel a háttérben meghúzódó szereplőkről. Nem kizárt, hogy beigazolódik Szöul vádja, miszerint nem független hackerek, hanem állami megbízást teljesítők állnak a sorozatos támadások hátterében. Ez annál is valószínűbb, mivel Észak-Koreában csak egy nagyon szűk réteg, értelemszerűen a pártvezetés, és a hozzájuk közel állók használhatnak internetet: a jelet a műholdakról veszik, rendkívül drága megoldás révén. Phenjanban egyetlen internetkávézó működik, itt is ezt a módszert alkalmazzák. A kormányhivatalok, bankok és egyébb regionális központok egy helyi intranet – szolgáltatás, a Kwangmyong segítségével kapcsolódnak össze.
Ha ez így van, ez nem kevesebbet jelent, mint hogy Kim Dzsong Un egy frontvonalat máris megnyitott a kiberháború kezdeményezésével. S hogy mi a célja ezzel? Krasznay Csaba úgy véli, ez elsősorban egyfajta erőfitogtatás. Meg akarják mutatni déli szomszédjuknak, hogy nincsenek biztonságban. Az eszközök skálája rendkívül széles. A kevésbé veszélyes esetek közé sorolható, sőt még talán humorosnak is tekinthető az, hogy sorozatban küldenek észak- koreai vezetést dicsőítő emaileket déli felhasználóknak, bár erősen kétséges, hogy ezek hatására bárki is Északra kívánna szökni.
Sokkal veszélyesebb „fegyver" a GPS-kommunikáció zavarása, melyet, ha nem sikerül időben észlelni, légi és tengeri katasztrófákhoz vezethet, nem beszélve a közlekedésben kialakuló káoszról. Az asszimetrikus hadviselés támasztotta kihívásnak Dél-Korea is igyekszik megfelelni, így hackerek és más programozó szakemberek, például „digitális helyszínelők" és cloud-computing szakértők toborzására és kiképzésére Dél-Korea is nagy hangsúlyt fektet. A Korea Universitín a hadsereg kezdeményezésére „kiberháború-képzés" indult annak érdekében, hogy felvehessék a harcot az ellenség nagyjából ezerfősre becsült kiberhadseregével. Nem véletlen az sem, hogy London és Budapest után Szöul fog otthont adni a Cyber Space Workshop programsorozat következő rendezvényének, melynek célja az államok, vállalkozások és nem kormányzati szereplők hatékonyabb együttműködésének kialakítása a kibertér biztonságának védelmében.
Fotó: archív
