Az időjárás változásainak következményei

A klímaváltozásról, a légköri folyamatok előrejelzéséről, hazánk jelenlegi és várható éghajlati viszonyainak következményeiről szerveztek konferenciát a „Határtalan tudomány" gondolat jegyében az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison. A tanácskozás előadói elemezték a szélsőséges időjárási jelenségek egészségügyi hatásait, következményeiket a katonai szolgálat ellátására, a légiforgalmi irányításra, a repülés kiszolgálásra, valamint a tömegpusztító fegyverek elleni védekezésre.

A tudományos konferencia résztvevőit Kovács László alezredes, az MH Geoinformációs Szolgálat szolgálatfőnök-helyettese köszöntötte, majd dr. Böröndi Gábor altábornagy kívánt eredményes tanácskozást a szakembereknek. A Honvéd Vezérkar főnök helyettese beszédében kiemelte: „Az időjárás hatásainak következményeivel minden haderőnemnek számolnia kell. A legfontosabb, hogy az adott meteorológiai viszonyoknak megfelelő, gyors és pontos, feladatokra szabott előrejelzést kapjanak a katonák. Hazánkban számos hadgyakorlatot rendeznek, amelyek sikerességéhez nagyban hozzájárul a meteorológiai információk figyelembe vétele."

Hazánk éghajlatváltozását és várható következményeit dr. Lakatos Mónika meteorológus elemezte. Előadásában hangsúlyozta: az éghajlatváltozás már nemcsak a távoli jövőben megjelenő fenyegető veszély. Az országos átlaghőmérséklet múlt század eleje óta tapasztalt 1,1 Celsius-fokos emelkedése ugyanis meghaladja a globális felszínhőmérséklet-emelkedés mértékét. Elsősorban a tavaszok, a nyarak és a telek melegedtek lényeges mértékben, a csapadék mennyiségének változásai viszont kevésbé egyértelműek.

Péliné dr. Németh Csilla őrnagy, meteorológus főtiszt a szeszélyes időjárási jelenségeket és azok következményeit taglalta. Kiemelte: a megfigyelt szélsőséges jelenségek térbeli és időbeli előfordulásának gyakorisága hatással van az emberi civilizációra az élet különféle területein. Olyan negatív következmények, mint az édesvíztartalékok és a termőföldterületek csökkenése, a tengerszint emelkedése, a gyakori árvizek vagy a csapadékeloszlás módosulása közvetlenül vagy közvetett módon a környezeti feltételek romlásához vezetnek – komoly megpróbáltatások elé állítva ezáltal a Föld teljes lakosságát és a nemzetek kormányait.

Dr. Meglécz Katalin orvos ezredes, intézetvezető főorvos a klímaváltozás egészségügyi hatásait, valamint az ellenálló képesség és alkalmazkodás érdekében tett hazai és nemzetközi erőfeszítéseket foglalta össze. Bár a téma csupán az 1990-es években került a kutatók látókörébe, azóta már bebizonyosodott, hogy az éghajlatváltozás pozitív tényezői mellett az egészségre gyakorolt negatív következmények vannak túlsúlyban: a hőhullámok, az árvizek, a viharok okozta sérülések, halálozások, anyagi károk, valamint közvetett hatásként a rovarok által terjesztett betegségek számának növekedése, a víz, a levegő és az élelmiszerek minőségének romlása.

Németh Ákos éghajlati szakértő az atmoszferikus környezet emberi szervezetre gyakorolt hatásait elemezte. Mint mondta: a kutatások során hamar világossá vált, hogy az emberi test atmoszferikus környezethez való viszonyát nem lehet pusztán egyetlen meteorológiai paraméterrel megadni. A termikus környezetet, illetve annak fiziológiai hatásait legjobban a különböző hőstressz-, vagy más néven bioklíma-indexekkel jellemezhetjük.

Dr. Bottyán Zsolt őrnagy, tanszékvezető egyetemi docens a repülésre veszélyes légköri folyamatok előrejelzésének új lehetőségeit vázolta fel. Előadásában kiemelte: a korszerű repülésmeteorológiai támogatás alapfeladata a várható légköri állapotok és jelenségek előrejelzése. A repülés ilyen formán történő segítésének gerincét olyan rövid- és ultrarövid távú meteorológiai előrejelzések alkotják, amelyek képesek az adott időjárási szituációban előforduló folyamatok elfogadható pontosságú prognózisára.

Mészáros Zalán főhadnagy, radiológus a meteorológiai adatok ismeretének jelentőségét elemezte a tömegpusztító fegyverek elleni védelemben, az ipari és mérgező anyagok terjedése várható irányának meghatározásában. Az atom-, a biológiai és a vegyi fegyverek alkalmazásának hatékonyságát, a veszélyes anyagok által szennyezett terület kiterjedését és elhelyezkedését ugyanis alapvetően az időjárási viszonyok határozzák meg.

Tuba Zoltán őrnagy a katonai légügyi hatóság nézőpontjából elemezte a repülések meteorológiai kiszolgálásának kérdéskörét, a veszélyes időjárási jelenségek következményeit a légi közlekedésre. Mint hangsúlyozta: a közlekedési ágak közül a repülés a legérzékenyebb az időjárás alakulására, amit az is alátámaszt, hogy a különböző repülési események többsége is az időjárási határértékekkel függ össze.

Palik Mátyás Csaba hadnagy a veszélyes időjárási jelenségeknek a légvédelmi irányításra gyakorolt hatásait foglalta össze. A téma jelentőségét alátámasztja, hogy nemcsak a hajózószemélyzetnek, de a légvédelmi irányító állománynak is kiemelt figyelmet kell fordítania a légtérben uralkodó meteorológiai viszonyokra, hiszen ezek alapvető hatással vannak az adott feladat sikeres és biztonságos végrehajtására.

Mavronyi Róbert őrnagy a repüléseket kiszolgálók szemszögéből elemezte az időjárás változásaiból eredő kihívásokat, a légköri jelenségek – villám, jégeső, szél – okozta kockázatokat és ezek kezelésének lehetséges módjait. Ugyanakkor az előadásában arra is kitért, hogy – a repülés biztonságának megfelelő szinten tartása érdekében – az erőforrások kihasználásának maximalizálása való törekvés a repülőgépek műszaki korszerűsítését és a kiszolgálás rendszerének folyamatos fejlesztését is szükségessé teszi.

A konferencia végén Somogyi László az új repülési adatfeldolgozó és tájékoztató rendszer (RAFT2) alkalmazásának lehetőségeiről adott tájékoztatást. A rendszer alapfeladata a Magyar Honvédség számára összegyűjteni az összes katonai és polgári repülési tervet, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb információkat, majd ezeket az adatokat keletkezésüktől számított harminc másodpercen belül a légiforgalmi szolgálatok és a légtérellenőrző központok részére továbbítani.

Fotó: Galambos Sándor