Befogadók

Szöveg: Harnócz Gyula őrnagy | 2016. április 18. 20:06

A 2014. szeptemberi, walesi NATO-csúcs fő témája a megváltozott európai biztonsági környezet kihívásaira adható hatékony válaszlépések keresése volt. A találkozó zárásaként kiadott deklarációban a nemzetek megerősítették határozott szándékukat a szövetség területi integritásának és a tagállamok biztonságának szavatolására.

Egyebek mellett ezt a célt szolgálja a NATO rendelkezésére álló új eszközrendszer, a készenléti akcióterv (Readiness Action Plan), amelynek elemei közül az egyik legfontosabb a NATO Reagáló Erő megújított formája, az Enhanced NRF (eNRF). Ennek pedig a leggyorsabban aktiválható eleme a katonai szakmai körökben már jól ismert VJTF (Very High Readiness Joint Task Force – Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Műveleti Erő), amelynek egyes részei 48 órán belül bevethetők annak a NATO-tagállamnak a területén, ahol a fenyegetettség szintje azt indokolttá és szükségessé teszi.

A szövetségnek ilyen jellegű – a hidegháború lezárása óta egyedülálló mértékű – megerősítése ugyanakkor azt is feltételezi, hogy az egyes tagországok képesek lesznek a beérkező erőket a megfelelő időben és módon támogatni. A VJTF esetleges alkalmazása során, a készenléti idő rövidségéből adódóan, a legmeghatározóbbak az aktiválást követő első napok, illetve az azt követő első hetek lesznek. A NATO – szintén a készenléti akcióterv részeként – ezen időszak feladatainak összehangolása, garantálása érdekében hozta létre az úgynevezett NATO-erőket integráló elemeket (NATO Force Integration Unit – NFIU). A Székesfehérváron települő magyar NFIU megalakításával kapcsolatban kérdeztük a szervezet parancsnokát, Garas László ezredest.

A walesi csúcson született elhatározáson kívül milyen egyéb, nemzeti meggondolások vezettek a magyar NFIU létrehozásához?

Mivel Magyarország aktívan részt kíván venni a szövetség biztonságának garantálásában, így a magyar NFIU létrehozására irányuló elgondolás a csúcstalálkozót követően hamar megfogalmazódott. A szervezet felállítására vonatkozó magyar szándék határozott kinyilvánításával hazánk egyértelművé tette, hogy a készenléti akcióterv kapcsán nem csupán annak elvi vonatkozásaival ért egyet, hanem tevőlegesen részt akar vállalni a gyakorlati megvalósításában is. 2015-ben hat ilyen szervezet kezdte meg működését: Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában, Litvániában, Észtországban és Lettországban. Az előkészítő munkában 2015 tavasza óta Magyarország is részt vett és a magyar NFIU 2016. január 15-től hivatalosan is funkcionál.

Nyilvánvaló, hogy egy ilyen szervezet nem jelenhet meg csak úgy egyik pillanatról a másikra egyetlen országban, hadseregben sem. Milyen előkészítő munkára volt szükség a magyar NFIU létrehozásához, illetve ennek során melyek voltak a legjellemzőbb kihívások?

Ezeknek a „mini NATO-parancsnokságoknak" a felállítása történelmi jelentőségű esemény, hiszen a szövetségben korábban ilyen szervezetek nem léteztek. Ezt az alkotó munkát tehát mind a NATO, mind a befogadó nemzetek a nulláról kezdték, menet közben pedig úgy kell majd alakítaniuk, hogy az egyes megoldások hosszú távon is vállalhatók, s nem utolsó sorban működőképesek legyenek. Kihívásokból is akad bőven, már csak abból adódóan is, hogy azokban az országokban, ahol NFIU települ, a körülmények korántsem azonosak. Hogy csak az egyik legjellemzőbb példát említsem, a befogadó nemzeti támogatás rendszere országonként különböző.

Az előkészítő munkát a Szövetséges Haderők Európai Főparancsnoksága (Supreme Headquarters Allied Powers Europe – SHAPE) vezeti. A részletes kidolgozó munka irányítása a NATO két összhaderőnemi parancsnoksága között oszlik meg. Az észt, a lett, a litván, a lengyel, a magyar és a szlovák NFIU megalakítását a JFC BS (Joint Force Command Brunssum – Brunssumi Szövetséges Összhaderőnemi Hadműveleti Parancsnokság), míg a román és a bolgár NFIU-ét a JFC NP (Joint Force Command Naples – Nápolyi Szövetséges Összhaderőnemi Hadműveleti Parancsnokság) felügyeli. A JFC BS szakértői csoportja 2015-ben két alkalommal látogatott Magyarországra. Ezek során felmérték a magyar NFIU megalakításával kapcsolatos nemzeti sajátosságokat, illetve eldőlt, hogy Székesfehérvárra települünk. A nemzeti oldalon az előkészítés a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar (HVK) bázisán létrehozott munkacsoport révén valósul meg, amelynek tevékenységét a HVK Haderő-tervezési Csoportfőnöksége koordinálja. Természetesen nemcsak Magyarországon, hanem külföldi helyszíneken is folyt és folyik az előkészítő munka. A magyar NFIU kijelölt parancsnokaként – a Honvéd Vezérkar szakértői mellett – 2015 ősze óta már részt vehettem a NATO által szervezett konferenciákon, egyeztetéseken és gyakorlatokon is.

Mi lesz a magyar NFIU feladata?

A Székesfehérváron települő magyar NFIU elsődleges műveleti feladata a szövetséges erők átcsoportosításának, gyors és hatékony bevetésének elősegítése, illetve a kollektív védelemmel kapcsolatos tervezés támogatása lesz. Békeidőben emellett szerepet játszunk majd a NATO-erők Magyarországra tervezett azon gyakorlatainak előkészítésében és végrehajtásában, amelyek jellegükben és volumenükben kapcsolhatók az NFIU feladatrendszeréhez. Tevékenységünkben kiemelkedő helyen szerepel a NATO nagyon magas készenlétű erőinek, majd az azt követő erők (FoF – Follow on Force) fogadásának, állomásoztatásának és továbbmozgatásának támogatása (Reception, Staging and Onward Movement – RSOM). Ennek ellenére azonban az NFIU nem egy logisztikai parancsnokság, hiszen nem az RSOM-művelet támogatása az egyetlen feladata; úgy alakították ki, hogy lefedje a törzskari funkciók valamennyi területét, kiegészítve a speciális feladatokkal is. Gyakorlatilag mindent tudni fogunk, mint egy „igazi nagy NATO-parancsnokság", de persze kisebb keretek, létszámviszonyok között.

A felújítás után ebben az épületben települ a magyar NATO-erőket integráló elem.

Az NFIU-k mintegy 40 fős katonai szervezetek, amelyeket a befogadó nemzet, illetve a többi tagország által felajánlott személyi állomány tagjai alkotnak. Miként alakul ez a magyar NFIU-nál?

Nálunk szintén 40 fő, 22 magyar és 18 külföldi katona teljesít majd szolgálatot. Jómagam 2016. január 15-étől vagyok parancsnok, míg a kollégáimat február elsejei és március elsejei hatállyal nevezték ki. A további jelöltek felkészítése és kinevezése pedig folyamatosan zajlik. A szövetséges európai haderők főparancsnoka (Supreme Allied Commander Europe – SACEUR) által jóváhagyott végrehajtási tervben hazánk arra vállalt kötelezettséget, hogy a magyar kulcsbeosztásokat a nemzeti kezdeti készenlétig, azaz 2016. június elsejéig, míg az összes nemzeti beosztás legalább 90 százalékát a NATO teljes készenlét eléréséig, 2017. június elsejéig feltölti. A 18 nemzetközi beosztásból eddig tizenegyre jelentkeztek országok: Olaszország, Németország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Litvánia és az Amerikai Egyesült Államok. A hiányzó nemzetközi beosztások betöltése érdekében a brüsszeli MH Katonai Képviselő Hivatal és a Monsban települt MH Nemzeti Katonai Képviselet is jelentős koordinációs tevékenységet folytat, s ennek eredményeként már vannak további érdeklődő nemzetek.

Hogyan illeszkedik a magyar NFIU a Magyar Honvédség rendszerébe, illetve miként kapcsolódik a NATO parancsnoki struktúrájához?

A kérdés sorrendjét megfordítanám és pontosítanám, hiszen az NFIU-k NATO-entitások, nem nemzeti parancsnokságok. A magyar NFIU a Szczecinben települt Északkeleti Többnemzeti Hadtest (Multinational Corps Northeast – MNC NE) alárendeltségében van. Az NFIU-k jellegükben ugyan parancsnokságok, ezzel szemben nem a NATO parancsnoki rendszerében, hanem a haderő struktúrájában helyezkednek el. Ez igazából a műveleti tevékenységükre nincs kihatással, sokkal inkább a jogi helyzetükre és az adminisztratív körülményeikre. A Magyar Honvédséggel való viszonyunk talán még ennél is érdekesebb. Annak ellenére, hogy az NFIU a negyedik Magyarországon települt nemzetközi katonai szervezet – a NATO Egészségügyi Kiválósági Központ, a Pápán működő Heavy Airlift Wing (Nehéz Légi Szállító Ezred) és a Deployable CIS Module (Telepíthető Kommunikációs és Információs Rendszermodul) után –, a státusa egyikkel sem hasonlítható össze. Az NFIU magyar állományának állományilletékes parancsnoka az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka, míg adminisztratív, illetve helyőrségi logisztikai támogatásunkat az MH 43. Nagysándor József Híradó- és Vezetéstámogató Ezred biztosítja. Az NFIU-k kapcsán elterjedt szimbólumrendszer (bár magyarul egy kicsit furcsán hangzik) a „villásdugó-átalakító-konnektor" (plug-converter-socket) hasonlat, amelyből az NFIU az átalakító szerepét tölti be: kapcsolatot, átmenetet képez két, egymással nem teljes mértékben kompatibilis rendszer között, nevezetesen a NATO beérkező erői, illetve a befogadó nemzeti erők és „képességek" között. Nem hivatott azonban átvenni a nemzeti parancsnokságok funkcióit; ezek támogatása, információval történő ellátása a feladata, mindkét irányban.

Az NFIU épületének látványterve.

Milyen jelentősebb teendők állnak ez idő tájt a magyar NFIU előtt?

A kérdésre a vezetéselmélet egyik alaptézisével lehet válaszolni: az erőforrások megteremtése, valamint a műveleti készség kialakítása. A 2016-os esztendő legfontosabb feladata a szervezet létrehozása, s az év végére a NATO kezdeti készenlét elérése. Ez magában foglalja mind a magyar, mind a nemzetközi személyi állomány kiválasztását, integrálását és felkészítését a műveleti feladatainkra. A másik terület az infrastruktúra, beleértve az elhelyezési körletünket az abban lévő összes támogató rendszerrel, kiemelten a védett, minősített és akkreditált híradó-informatikai hálózatokkal, amelyekkel az elvárt módon tudunk kapcsolódni a NATO rendszereihez. A harmadik a műveleti eljárásrendünk alapjainak lefektetése, amelyet szoros együttműködésben fogunk kialakítani az MNC NE-vel. Szándékom szerint a magyar NFIU állományát a lehető legtöbb kiképzési rendezvényre delegálom majd, még pedig kettős célzattal: egyrészt, hogy tudásunkkal hozzájáruljunk a NATO-parancsnokságok által kialakítandó új rendszerekhez és eljárásokhoz, másrészt pedig azért, hogy mi is információhoz jussunk tőlük és a többi NFIU-tól. 2017 pedig immár a megmérettetés éve lesz. Jövő tavasszal ugyanis értékelő gyakorlaton veszünk részt, amelynek során egy közös nemzeti és NATO értékelő csoport állapítja majd meg, hogy a magyar NFIU elérte-e a NATO teljes készenlétet. Ennek elérésével az észak-atlanti szervezet eddigi történetében még nem látott szervezet jön létre hazánk területén, olyan, amely minden bizonnyal a nemzeti képességek fejlődésére is komoly hatással lesz majd.