Benkő Tibor vezérezredes: ismét bebizonyosodott, hogy a béke rendkívül törékeny

1999-ben, amikor az ország teljes jogú tagja lett a NATO-nak, bekerült a szövetség védőernyője alá, amely kiterjesztette Magyarország lehetőségeit a biztonságának szavatolására.
„Nem szabad túlzottan és feltétel nélkül nyugodtnak lenni" − szögezte le a vezérkarfőnök. Kiemelte: tény, hogy − mint azt a nemzeti katonai stratégia is rögzíti − Magyarország egyetlen államot sem tekint ellenségének, ugyanakkor a környező országokban jelentkező békétlenségek kihathatnak Magyarországra is. „Elég csak a ‘90-es évek délszláv válságára gondolni, amely nagyon gyorsan következett be, és most is egyik napról a másikra polgárháborús helyzet alakult ki a szomszédos Ukrajnában" − mondta.

Benkő Tibor kitért arra, hogy a NATO-csatlakozással Magyarország a világ legerősebb katonai szövetségének tagjává vált. Ezáltal érdekérvényesítő képessége megsokszorozódott, és ennek eredményeként a Magyar Honvédség olyan stratégiai és hadműveleti szintű szakismeretekre tesz szert, amelyekre nemzeti körben nem lenne lehetősége. Ezzel együtt viszont − a NATO-tagságból fakadó kötelezettségként is − folyamatosan fejleszteni, erősíteni kell a nemzeti haderőt.

„Az erőssel alkusznak, a gyengének parancsolnak" − hangsúlyozta Kossuth Lajos szavait idézve a vezérkarfőnök.
Kiemelte: 15 éves NATO-tagságunk számos katonai szintű eredményt hozott. Eközben Magyarország mindvégig erejéhez mérten, sőt időnként még azon túl is, aktívan szerepet vállalt a szövetségi tagságból eredő kötelezettségek teljesítésében. Kiterjedt nemzetközi szerepvállalásunk és missziós részvételünk révén katonáink elismertsége nőtt, illetve teljesítményünk alapján nemzetközi szinten is elismertté váltunk. Az Afganisztánban, a Balkánon és számos más NATO-küldetésben megszerzett műveleti tapasztalatok nagymértékben hozzájárulnak az ország védelmi képességének fokozásához.

Szólt arról is, hogy a magyar katonák jelen vannak a világ válságpontjain: a Balkánon és Afganisztánon kívül Egyiptomban, Maliban és a Közép-afrikai Köztársaságban is. Magyarország ebben különlegesen jól szerepel: a telepíthető erőink létszámához képest miénk az egyik legnagyobb műveleti szerepvállalás a szövetségben. Mindezek mellett a Magyar Honvédség Gripenjei az idén tavasztól Olaszországgal közösen védik Szlovénia légterét, majd 2015-ben, illetve 2019-ben több hónapra a balti államok légterének védelmét is ők biztosítják.

A vezérkarfőnök kitért arra, hogy az afganisztáni ISAF-műveletben való szerepvállalásunk csökkentésével a szövetség koszovói műveletében nagyobb szerepet vállaltunk. Ez Magyarország számára prioritás − hangsúlyozta Benkő Tibor, hozzátéve: nemcsak azért, mert magyar állampolgárok élnek, magyarok lakta települések vannak a Balkánon, hanem mert fontos az is, hogy a környező országokban mennyire stabil a béke.

Benkő Tibor vezérezredes elmondta, hogy − mint azt Orbán Viktor miniszterelnök is hangsúlyozta − az ukrajnai helyzetet diplomáciai úton, tárgyalások során kell rendezni. Ugyanakkor hozzátette: a Belügyminisztériumban felállt operatív törzs, amelynek a Magyar Honvédség is tagja, minden eshetőségre kidolgozott forgatókönyvvel rendelkezik.

Magyarország 15 évvel ezelőtt, 1999. március 12-én lett az Észak-atlanti Szövetség teljes jogú tagja. Benkő Tibor kiemelte: a szövetség intézménye szervesen támogatja a demokratikus értékrend és a regionális stabilitás kialakulását, s ezeknek az értékeknek kiemelt jelentőségük van hazánk számára.

Fotó: Koszticsák Szilárd (MTI)