Buda ismét szabad! – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc legdicsőségesebb epizódjáig mindazonáltal hosszú és rögös út vezetett. A móri csatavesztés (1848. december 30.) után nyilvánvalóvá vált, hogy Pest-Buda előtt már nem lehet feltartóztatni az előrenyomuló császári fősereget, ezért a végrehajtó hatalmat gyakorló Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) Debrecenbe tette át a székhelyét. Bár a testület kiáltványában csak néhány napos átmeneti időszakról volt szó, ráadásul Kossuth Lajos szintén a mielőbbi visszatérést sürgette, erre végül több hónapot kellett várni. A Tisza vonalánál összpontosuló magyar seregek ellentámadási kísérletei ugyanis két kudarc után – Kápolna, Nagykőrös – csak 1849 áprilisának elején hoztak sikert: ekkor három győztes összecsapás eredményeként a főváros közvetlen közelébe szorították vissza a császári erőket. Április 7-én (az isaszegi győzelmet követő napon) Gödöllőn ült össze a haditanács, ahol Kossuth – Pest-Buda visszahódítása érdekében – az osztrákok elleni frontális támadásra tett javaslatot. A főhadszíntéren harcoló honvédsereg főparancsnoka, Görgei Artúr és környezete ugyanakkor felhívta a kormányzó figyelmét a vállalkozás kockázataira, s arra végül nem is került sor.

Kossuthot mindenekelőtt külpolitikai indokok motiválták a főváros sorsával összefüggő terveit illetően. 1849 kora tavaszán ugyanis olyan hírek terjedtek el, hogy Ausztria és a Szárd-Piemonti Királyság Brüsszelben tartandó kongresszusán rendezi a vitatott hovatartozású észak-itáliai birtokok sorsát; a szóbeszéd szerint az említett területek feladásáért cserébe Bécs szabad kezet kap Magyarországon. Kossuth ezért 1849. április 14-én – az első komoly katonai sikerek után – a parlamenttel kimondatta hazánk függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását. Indoklása szerint Magyarország csak így számíthat diplomáciai elismerésre a nagyhatalmak részéről. A szuverenitás kimondásakor az országgyűlés nem egy létező állapotot, hanem egy követelményt fogalmazott meg, melynek megvalósítása a hadseregre várt. Ennek során fel kellett szabadítania az ország egészét, beleértve az önállóságot szimbolizáló fővárost.

További részletek a Magyar Honvéd magazin május 17-én megjelent számában!