Csúcsra járatva

Nem volt egyszerű utolérni Lakatos István főhadnagyot, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis Előretolt Repülésirányító Csoportjának (ERICS) parancsnokát. Az Öskütől északnyugatra található kőrös-hegyi (valójában egy e néven ismert dombtetőn lévő) figyelőnél éppen a négyhetes, április végén záruló kiképzés egyik mozgalmas napján találkoztam vele, s minden, a Magyar Honvédség Magyarországon tartózkodó előretolt repülésirányítójával is. Sűrű programjuk volt aznap, hiszen a kecskeméti Gripenek háromszor másfél órás „blokkokban" dolgoztak a lőtéren, együttműködve az ERICS és az MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj (KMZ) légi irányítóival.

Vegyes csapat

Merthogy igencsak vegyes csapat jött össze Várpalotától nem messze. „Legfelül" az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis JAS–39EBS HU Gripen vadászbombázó repülőgépei hajtottak végre feladatokat; a rávezetések gyakorlása mellett önálló éleslövészeten, fedélzeti gépágyúikkal támadták a számukra kijelölt földi célpontokat. Az előretolt repülésirányítók egy része az ERICS-től, más része az MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóaljtól (KMZ) érkezett. Négy lövészhallgatóval képviseltette magát a szentendrei MH Altiszti Akadémia – korántsem véletlenül. A lövészrajparancsnoknak ugyanis tudnia kell, hogy egy adott szituációban milyen információkat kérhet tőle az irányító, milyen segítségre számíthat a szakembertől és a hajózótól, repülőgépének fegyverzetétől. S persze az is fontos, hogy biztonságos körülmények között, de mégis „élesben" ismerje meg az előretolt repülésirányító munkáját. Később megérkezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem harmad- és negyedéves légi irányítói, illetve repülő-műszaki szakos hallgatóinak csoportja. A biztosítást részben a Bakony Harckiképző Központ, részben az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis és a „Szentgyörgyi" katonái látták el – nélkülük nem lett volna végrehajtható a gyakorlat – jegyezte meg Lakatos főhadnagy.

A 2014-es évet a Magyar Honvédség az általános katonai kiképzés évének tekinti – ezt az előretolt repülésirányítóknál tetézi még a folyamatos szakmai felkészülés és továbbképzés követelménye, ami több nemzetközi gyakorlaton való részvételt is jelent. Az intenzitást jelzi, hogy május közepén lesz néhány olyan nap, amikor egyszerre négy nemzetközi gyakorlaton kell bizonyítania felkészültségét az igencsak véges számú magyar előretolt repülésirányítói csapatnak. Emellett természetesen a missziós feladatokat is zökkenőmentesen el kell látniuk, a beosztásokat megfelelő felkészültségű repülésirányítókkal kell betölteniük. Ehhez jön még április végétől az idei legnagyobb szabású komplex hadgyakorlat, a Tavaszi Áttörés 2014, amelyen szintén részt vesznek az előretolt repülésirányítók. A feladatok nem csak az ERICS-re, hanem a KMZ-re is komoly terhet rónak, hiszen a „bercsényis" irányítók mindig is közösen dolgoztak és dolgoznak az ERICS tagjaival, a gyakorlatokon is vegyes csoportokat alkotnak majd.

Négy hét kemény munka

A Gripenek levegő-föld éleslövészetére települt előretolt repülésirányító gyakorlat hátterét a Magyarország által vállalt kötelezettségek jelentik, melyet a magyar nemzeti JTAC-program ír elő. A képességek, jogosítványok fenntartása miatt minden irányítónak félévente hat, megadott minőségű rávezetést kell végrehajtania, s 18 havonként a szükséges vizsgákat ismét le kell tennie. „Az elmúlt évektől eltérően 2014-től ezt megpróbáltuk úgy szervezni, hogy az elméleti és a gyakorlati képzés egy kerek egészet alkosson" – tette hozzá Lakatos István főhadnagy. „ Az elöljárók jóváhagyták és támogatták elképzelésünket, amelyet egyeztettünk a kecskeméti légibázis kiképzési tervével is."

A négyhetes kiképzés a levegő-föld műveleti felkészítés nevet kapta, de ez a tág meghatározás magában hordozta a szállítóhelikopter-hajózók felkészítését, a harcihelikopter-pilóták ismeretfrissítését, a leendő előretolt repülésirányítók felkészítését, illetve a lényeget, az előretolt repülésirányítók elméleti és gyakorlati szakfelkészítését egyaránt.

Az első héten azokra az elméleti foglalkozásra került sor, amelyeket a NATO- és az amerikai szabályzók, illetve ezen keresztül a magyar JTAC-program ír elő számunkra – idézte fel „hosszú hónapjukat" a helikopterbázis ERICS-parancsnoka.

A második héten Szolnok környékén a kecskeméti Gripen-század segítségével hajtottak végre gyakorló rávezetéseket a résztvevők. Az „éles" kivételével minden egyéb feladatot sikerült gyakorolni. A harmadik hét ismét az elméleté és a tantermeké volt, míg az utolsó héten a kőrös-hegyi figyelő környékén dolgoztak a szakemberek, amikor a Gripenekkel már az éles, a jogosítványok fenntartásához szükséges rávezetéseket és vizsgáztatásokat is végre lehetett hajtani.

Amikor az ERICS és a KMZ repülésirányítói képességeinek fenntartásáról beszélünk, akkor csupán a nagy „közvetlen légi támogatási torta" egyik, „repülésirányítói szeletéről" szólunk. A teljes képbe tartozik még a támogató repülőeszköz, az eszközrendszer, a kiképzés és a tapasztalat, valamint az infrastruktúra, s a működéshez szükséges a hajózók felkészítése, képességeik kialakítása és fenntartása, folyamatos frissítése.

A Gripen-pilóták felkészültségére jó példa, hogy nemzetközi gyakorlaton (Ramstein Rover, Adriatic Strike) más szövetséges ország előretolt repülésirányítójával együtt hajtják végre a levegő-föld feladatokat. Az érem másik, missziós képességi oldala: az ERICS tagjai az amerikai–magyar műveleti tanácsadó és összekötő csoport (OMLT) és a tartományi újjáépítési csoport (PRT) előretolt repülésirányító beosztásaiban dolgozhattak.

A KMZ előretolt repülésirányítói az afganisztáni hadszíntéren jelentős műveleti tapasztalatokra tettek szert a különleges műveleti csoport, majd a különleges műveleti kontingens tagjaiként, az éles feladatok végrehajtása közben. Ezeket a tapasztalatokat igyekeznek beépíteni a hazai kiképzésbe, a gyakorlatok megtervezésébe és végrehajtásába egyaránt.

Integrált oktatás

„Idén először vettek részt a gyakorlaton az MH Altiszti Akadémia lövészszakos hallgatói. Ez egy hosszabb együttműködés újabb eleme" – mondta a főhadnagy. Az előző esztendők során ugyanis az altiszti akadémia és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának felkérésre az ERICS repülésirányítói több alkalommal töltötték be a levegő-föld műveleti harcászati foglalkozások szakoktatói szerepkörét. 2014-ben az akadémia lövészhallgatóinak tematikai képzését már úgy építették fel, hogy a leendő altisztek az irányítókkal közvetlenül együtt gyakorolhassanak, így még inkább készségszinten tudják elsajátítani a repülésirányítás, illetve a rajszintű műveletek ismereteit.

Mint arról korábban szó volt, rendkívül fontos, hogy a leendő rajparancsnok vagy helyettese ne csak elméleti, hanem gyakorlati szinten is tudja, mire számíthat az előretolt repülésirányítótól, s a szakember milyen információkra fog számítani tőle. Ezt már nem csupán tantermi vagy szimulált környezetben, hanem valós, lőtéri körülmények között gyakorolhatják. Megismerhetik, használhatják is a felszereléseket. S ami ugyancsak nagyon fontos: a hallgatók komoly missziós, nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező repülésirányítóktól tanulhatják meg a „szakma" alapjait.

A közvetlen légi támogatás (vagyis az integráció, a koordináció, a járulékos veszteségek és a baráti tűz elkerülése, az ellenség közvetlen közelében lévő saját erők támogatása) Afganisztánban mindennapos dolog; a missziókat megjárt katonák a tapasztalatot, a tudásbázist a lehető legnagyobb mértékben igyekeznek átadni a résztvevőknek. Sőt, egy „minikonferencia" is belefért a programba: az egyik napon Kecskeméten, a „Szentgyörgyinél" egy szobában ültek asztal mellé az előretolt repülésirányítók, a helikopterhajózók és a Gripen-pilóták, hogy megosszák egymással a tapasztalataikat, a legfrissebb eljárásokat, módszereket, információkat.


Fotó: Dévényi Veronika és archív

Forrás: Magyar Honvéd 2014. május