Doni elesettek napja Kiskunhalason

Az emlékező műsort idén is a Bibó István Gimnázium diákjai adták elő. A versek és ének mellett a tanulók saját déd- és üknagyapjaik katona életéről szóló visszaemlékezéseit is meghallgathatták az érdeklődők.

„Hosszas keresgélés, válogatás után jutottam el a dédnagyapámhoz, Nagy Ferenchez. Igaz, én őt már nem ismerhettem, de annál érdekesebb volt számomra amiket édesapám és az ő nagynénje meséltek róla. Szinte megelevenedett előttem ez az igazi parasztember, a maga családjával, mindennapjaival, tudásával, nagylelkűségével, szeretetével. 1941-ben besorozták katonának. A Magyar Királyi 7. Zrínyi Miklós Gyalogezred I. zászlóaljához került Kecskemétre. Mikor 1941. júniusában a német csapatok megtámadták a Szovjetuniót, csak egy tízhetes villámháborúra számítottak. A háború elhúzódása miatt 1942-ben Hitler jelentős magyar részvételt követelt. A magyar vezetés megígérte, hogy 200 ezer katonát küld a szovjet frontra, ez volt a 2. magyar hadsereg, melynek kötelékébe tartozott a Magyar Királyi Zrínyi Miklós 7. Honvéd Gyalogezred 4300 fővel. A katonákat június 16-án elbúcsúztatták a kecskeméti vasútállomáson, katonavonattal vitték őket Rjecsiszáig, onnan gyalog mentek tovább. Negyven nap alatt ezer kilométert tettek meg gyalog, a végállomásig, Urivig. Az én dédnagyapám is átélte ezen borzalmak egy részét. Ő még 1942-ben súlyosan megsérült. Repülővel hozták haza, sérült társaival együtt, és először a mohácsi kórházban ápolták, majd mikor kicsit javult az állapota átvitték Kecskemétre. Még itt is sokáig volt kórházban. Nagy volt az öröm, mikor hazakerült. De a sérülés nyomát élete végéig viselte, hiszen egy dumdum golyó a jobb tüdejét és lapockáját teljesen szétroncsolta. 1943. július 5.-én leszerelték. Hadigondozási igazolványán ez áll: „a jobb mellkasfél áthatoló lövési sérülése, jobb kulcscsont törésével, vállizületi mozgás nagyfokú csökkenésével, a kéz szorító erejének csökkenése. Sajnos én ezt a nagyszerű embert nem ismerhettem, csak a család visszaemlékezéseiből hallottam róla, és fényképről ismerem fel. 46 évvel élte túl Don-kanyari sérülését" – mondta az egyik visszaemlékező, Endre Klaudia.

Az ünnepélyt koszorúzás és mécsesgyújtás zárta.