Drónvadászat – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Ebből elsőként az Irakban harcoló kurd–amerikai erők kaptak ízelítőt. Ahogyan az „Iszlám Állam" szorult vissza, úgy érkeztek egyre gyakrabban az improvizált robbanószerkezetekkel felszerelt, távolról irányított mini repülőgépek, a „gyilkos drónok". Kezdetben számos esetben sikerült veszteségeket okozniuk: a földre szállt vagy a sérülései miatt leesett gépek sokszor az azokat vizsgáló személy kezében robbantak fel.

Ahogyan ezen eszközök egyre fejlettebbek és veszélyesebbek lettek, úgy nőtt az igény a megbízható drónelhárító rendszerek iránt. A védelmi ipar résztvevői pedig szeretik, ha náluk költik el az adófizetői forrásokat; így ma már az Egyesült Államoktól Európán át Izraelig számos cég kínál különböző módszerekkel működő védelmi eszközöket.

Mit és hol?

A legfontosabb kérdés az: pontosan mit és hol szeretnénk „drónmentesíteni"? Ez alapvetően meghatározza az alkalmazható technológiát, hiszen egészen más egy repülőteret és megint más egy mélyen az ellenséges vonalak mögött tevékenykedő különleges műveleti osztagot megvédeni. Az előbbiről az orosz légierő is tudna már mesélni: 2018. január 5-én éjjel koncentrált dróntámadás érte a szíriai Khmeimim katonai repülőteret, amely az országban harcoló orosz erők legfontosabb támaszpontja, egyben az orosz légierő zsúfolt bázisa. Egyszerre összesen tizenhárom, leoldható bombákkal felszerelt minigéppel támadtak a hivatalosan nem azonosított erők, de nem jártak eredménnyel.

(További részletek a Magyar Honvéd magazin február 16-án, pénteken megjelent számában!)