Dzsámit vagy mecsetet tártak fel Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumában

Az oszmán sereg már az ostrom első napján általános rohamot indított, a kísérletet azonban Zrínyi és katonái eredményesen visszaverték. A következő hetekben a törökök a klasszikus ostromtechnikákkal próbálkoztak, majd nagy veszteségek árán elfoglalták az ó- és újváros erődítményét.
Szulejmán többször is sürgette vezéreit, és panaszkodott, hogy még mindig nem sikerült elfoglalni a tűzfészket. „A vár ostroma idején a világhódító uralkodónak drága egészsége gyönge lévén, ágyba feküdt. Mivel eközben a vár elfoglalása ideig-óráig késett, a páratlan szultán egészsége rosszabbra fordult. Panaszkodott és siránkozott fekvőhelyén, egyrészt, mivel a gyöngeség és betegség megtörte testét, másrészt azért, mert a nevezett vár legkevésbé sem félt a hit harcosaitól, és elfoglalása oly sokáig elmaradt. Betegsége napról napra erősödött, mind nyugtalanabb lett a vár el nem foglalása miatt…" – írták a források.

Szigetvár kapui azonban sem fenyegetések sem ígéretek révén nem nyíltak meg, a török táborban pedig pusztító járvány ütötte fel a fejét, köszönhetően a nyári melegben gyorsan enyészetnek induló testek ezreinek.
Ezen napon Szulejmán szultán „az örökkévalóság honába költözött" – írta a forrás, majd így folytatta: „Távil Mohamed pasának gondja volt rá, hogy amennyire lehet, titokban tartsa ezt, s így még a vezérek sem értesültek róla".
A padisah tetemét titokban sátrában bebalzsamozták. Szívét, a belső szervekkel együtt, a sátor talajában elásták. E helyen később szép mauzóleumot, türbét emeltek. Azonnal gyorsfutár ment Szelimhez, a trónörököshöz, közölve vele atyja halálhírét, kérve, hogy sietve jöjjön a sereghez, „máskülönben Allah annyi szolgája és Allah prófétának zászlója az ellenség kezében marad". A török hadvezetés tudta ugyanis, hogy a nagyon elhúzódott ostrom eredménytelensége, az éhezés, a járványok, az iszonyú veszteségek miatt elkeseredett fegyveres tömeg körében az uralkodó hirtelen halála súlyos zavargást kelthet.
Azt a napot tehát, amikor a füsttengerben álló vár kapui kinyíltak és Zrínyi megmaradt védői a gyors halált választották, a szultán már nem érhette meg. A török veszteségeket még tetézte, hogy a kitörés előtt Zrínyi felgyújtatta a lőporraktárat, amely éppen akkor robbant fel, amikor a győztesek benyomultak a várba.

A szultán holtteste jóval a sereg előtt érkezett vissza Isztambulba, és az általa építtetett dzsámi előtti sírkertben helyezték végső nyugalomra. Fia, II. Szelim apja halálát követően Szokollu Musztafa budai pasának parancsba adta azt, hogy Szigetváron is építsenek egy sírkápolnát apja számára, amely valamikor később valóban felépült, és a törökök egyik kedvelt zarándokhelye lett. A török krónikások szerint ez a síremlék azon a helyen épült, ahol a szultán meghalt, vagyis a sátra helyén, a legenda szerint egy ahhoz közeli helyen, ahol titokban a belső szerveit eltemették.

A síremlék hollétére irányuló ásatásokat és más vizsgálatokat idén májusban kezdte meg mintegy 15 magyar szakember és három török konzultáns, akik július 15-ig dolgoznak a helyszínen.

Pap Norbert a kutatás eddigi eredményeiről szólva elmondta: nagy bizonyossággal állítható, hogy egy mecset vagy dzsámi maradványaira bukkantak. A két épület között jogi különbség van: a mecset egy általános imádkozó- és gyülekezőhely, míg a dzsámi magasabb státussal rendelkezik, ebben a közel-keleti vallás legfontosabb imájaként számon tartott pénteki úgynevezett khudbe is elmondható. „A régészeti feltárások friss eredményeit a történeti források is megerősíteni látszanak, amelyek szerint a szóban forgó területen Szokolu Mehmed nagyvezér dzsámija állhatott" – tette hozzá.

Pap Norbert kiemelte: a most feltárt épület tovább erősíti azon hipotézisüket, hogy valóban I. Szulejmán szultán sírhelyét fedezték fel.
I. Szulejmán magyarországi síremlékének felfedezése azért is jelentős, mert az Oszmán-ház 36 uralkodójának többsége a birodalom fővárosában és környékén hunyt el, ott emeltek nekik síremléket. Két szultán temetésének azonban külön rendje volt. I. Murád 1389-ben a rigómezei csatában, I. Szulejmán Szigetvár alatt halt meg, testüket Burszába és Isztambulba vitték, belső szerveiket ugyanakkor a legenda szerint kivették és a helyszínen eltemették. Murád türbéje fennmaradt, a legjelentősebb oszmán uralkodóként tisztelt Szulejmáné azonban a 17. században elpusztult.

A feltárás vezetője megjegyezte, a héten várható a harmadik épület feltárásának kezdete, amelyről azt feltételezik, hogy derviskolostor lehetett. A kutatások kiértékelt eredményeiről szeptemberben adnak majd tájékoztatást.

Fotó: Sóki Tamás (MTI) és papnorbert.blogspot.hu