Hadműveletet kezdett a török hadsereg egy újabb délkelet-törökországi körzetben

A licei körzet 13 településén elrendelt kijárási tilalom indoklásaként a kormányzóság közölte: a katonai beavatkozás során feltérképezik a lázadóknak az érintett terület északi részén lévő hegyvidéki óvóhelyeit és raktárait.
A kurd állások koordinátáinak bemérését követően a török légierő vadászbombázói 16 célpontra megsemmisítő csapást mértek.
Az ország főként kurdok lakta részében továbbra is több helyen 24 órás vagy részleges kijárási tilalom van érvényben.
A török biztonsági erők médiajelentések szerint már szinte teljesen kiszorították a PKK-t a városokból, elbontották a lázadók barikádjait, betemették lövészárkaikat és megsemmisítették házi készítésű bombacsapdáikat. Legutóbb június 10-én Sirnak városból vonultak ki a tankok.

Binali Yildirim török miniszterelnök péntek este bejelentette: a kormány a következő öt évben 35 milliárd lírát (mintegy 3,5 billió forint) szán a konfliktus sújtotta keleti és délkeleti országrész újjáépítésére, valamint az infrastruktúra helyreállítására, s ennek során kiemelt figyelmet szentelnek majd Diyarbakir történelmi belvárosának, Surnak az újjáépítésére.

Az Ihlas török hírügynökség értesülése szerint az összecsapások következtében a 2015/2016-os tanévet 200 ezer diák nem tudta befejezni.
A török haderő 2015 decembere óta átfogó katonai akciót hajt végre a kurd autonómiáért küzdő felkelők ellen az ország délkeleti részében. Az összecsapások során július óta a biztonsági erők több mint 500 tagja halt meg, és a PKK mintegy 7600 lázadóját „tették ártalmatlanná" Törökország határain belül, valamint Irakban, ahol a lázadók főhadiszállása található.

Az 1984 óta tartó konfliktusban már mintegy 40 ezren vesztették életüket.
A török-kurd konfliktus két és fél évi fegyverszünet után 2015 júliusában robbant ki újra, miután a júniusi választásokon a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elvesztette abszolút többségét, a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) pedig közel 13 százalékkal első ízben bejutott a parlamentbe. A kurdok a békefolyamat újraindításában bíztak, de a Surucban elkövetett véres júliusi merénylet után kurd fegyveresek támadást intéztek a török hadsereg ellen, amelyet azzal vádoltak, hogy nem védelmezi meg a helyi lakosságot. A hadsereg még abban a hónapban tömeges légicsapásokat indított a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) észak-iraki állásai ellen.

A júniusi választási kudarca után az AKP-nak koalíciós kormányt kellett volna alakítania, de a tárgyalások elbuktak. Recep Tayyip Erdogan elnök novemberre előrehozott parlamenti választásokat írt ki, amelyen az AKP-nak ismét sikerült abszolút többséget szereznie és ismét egyedül alakíthatott kormányt.