Együttműködés és összehangoltság
Szöveg: Kálmánfi Gábor | 2014. május 10. 10:56Egységbe kell foglalni és össze kell hangolni a „Tavaszi Áttörés 2014” elnevezésű komplex hadgyakorlaton részt vevő modulelemek különböző képességeit – mondta Horváth Gábor dandártábornok, az MH 25. Klapka György Lövészdandár parancsnoka, a gyakorlat igazgatója. A tábornok a honvedelem.hu-nak adott interjújában kifejtette azt is: néhány dolgot csakis a gyakorlótéren, több nap alatt lehet úgy begyakorolni, hogy az mindenkinek a vérévé váljon.
A „Tavaszi Áttörés 2014" gyakorlat lényege az, hogy a tatai dandár, a hozzárendelt erőkkel és eszközökkel, egy ideiglenes harci kötelék − zászlóaljharccsoport − megalakításával és gyakoroltatásával olyan kiképzettségi szintet érjen, amelynek az eredményeképpen a megfelelő mérési mutatók teljesítése esetén az elöljáró ezt a köteléket harckésszé tudja nyilvánítani.
Horváth Gábor dandártábornok, az MH 25. Klapka György Lövészdandár parancsnoka, a gyakorlat igazgatója
A folyamat során milyen nehézségeket kell leküzdeni?
Minden katonai szinten az egyik legnagyobb kihívás a megfelelő hatásfokú együttműködés és összehangoltság megteremtése, begyakoroltatása és megkövetelése. Emellett így, a gyakorlat első napjaiban, számos esetben még látom a terepen történő feladat-végrehajtásban a gyakorlatlanságot.
Mit ért konkrétan gyakorlatlanság alatt?
Egyfajta bizonytalanságot. Az állományból sokan nem tudják még igazán érzékelni térben és időben a harcászati normatívákat, és nincsenek még készségszinten begyakorolva azok a fogások, amelyekkel meg tudjuk óvni az ellenségtől saját erőinket. Gondolok itt például az álcázásra, a szétbontakozásra vagy éppen egymás biztosítására. Ezek kvázi harcászati drillek, amiket viszont, hangsúlyozom, csakis itt, a gyakorlótéren lehet több nap alatt úgy begyakorolni, hogy vérévé váljanak mindenkinek, legyen az lövész, tüzér, harckocsizó vagy bármilyen más fegyvernemi katona.
Milyen főbb elemekből áll össze a „Tavaszi Áttörés 2014" gyakorlat?
Három olyan nagyobb részt tudnék kiemelni, amelyek mind-mind önálló, nagy jelentőségű gyakorlatként is megállnák a helyüket. Az első az összekovácsoltság szintjének mérése az első lövészzászlóalj-harccsoport először század-, majd zászlóaljszintű, éleslövészettel egybekötött harcászati gyakorlatán. A másik nagyobb szakasz a zászlóaljharccsoport éleslövészet nélküli, de találat és ellenséges erő imitációjával, illetve a légierő aktív tevékenységével végrehajtott, úgynevezett harckészségi ellenőrzése (CREVAL). A gyakorlat harmadik nagyobb része előtt pedig gyakorlatilag félbeszakítjuk a magas intenzitású konfliktusokra történő felkészítést – ide sorolhatóak az országvédelmi feladatok is –, és rátérünk a konkrét békefenntartói tevékenység begyakorlására. Hiszen a tatai dandár fogja adni a KFOR-kontingens 11. váltását, és a Koszovóba induló állománynak zárógyakorlaton kell majd számot adnia szakmai felkészültségéről. Mindezek mellett a Tavaszi Áttörésbe különféle módszertani és rendszerszintű gyakorlásokat is beiktattunk. Ezek közül ki tudnám emelni az úgynevezett célfelderítési és célkezelési begyakorlást, amelyet az MH Összhaderőnemi Parancsnokság szintjén hajtanak végre, de egyebek mellett ilyen a tüzérfelderítők rendszergyakorlata is.
Zeng az intenzív katonai tevékenységtől a Bakony
Mennyire kíván másfajta gondolkodásmódot, parancsnoki hozzáállást ez a fajta komplex hadgyakorlat?
Évtizedekre visszagondolva, korábban nem törekedtünk arra, hogy ezt a fajta komplexitást ilyen rövid időbe sűrítve érjük el. De most a lehető legtermékenyebben, tartalommal megtöltve kell kihasználnunk a gyakorlótéren töltött időt. A parancsnoki munka fokmérője az, hogy vajon tudjuk-e mindezt olyan minőségben produkálni, ahogyan azt az elöljárók elvárják tőlünk. Most úgy látom: minden feltétel adott ahhoz, hogy a gyakorlat végeztével ne kelljen szégyenkeznünk.
Fotó: Galovtsik Gábor
