Erős tagország, erős Szövetség
Szöveg: Révész Béla | Fotó: Dévényi Veronika |  2019. december 11. 10:29Magyarország déli határa egyben az Európai Unió határa is, így annak őrzése, védelme az egész Unió biztonságát szolgálja – fogalmazott Szabó István honvédelmi államtitkár Budapesten, a Magyar Atlanti Tanács ülésén kedden.
![1596073366](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f2225972704c423359402.jpg)
A Magyar Tudományos Akadémián december 10-én rendezték meg a Magyar Atlanti Tanács (MAT) ülését, amelyet Vizi E. Szilveszter akadémikus nyitott meg. A MAT elnöke kiemelte, hogy 2019 rendkívül fontos év volt mind a NATO, mind Magyarország számára, hiszen a Szövetség fennállásának hetvenedik, míg hazánk csatlakozásának huszadik évfordulóját ünnepelte.
Előadásában Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi államtitkára a Magyarország és a NATO közötti kapcsolatokat elemezte a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program tekintetében. Mint mondta, a program válasz azokra az új, megváltozott és összetett biztonsági kihívásokra, amelyek a 21. századot jellemzik. Utalt a NATO által is meghatározott veszélyességi irányokra, a keleti és a déli fenyegetettségre, a terrorizmus térhódítására, a hibrid hadviselés megjelenésére, a kibertérben zajló hadműveletekre, valamint az illegális migrációra. Utóbbi kapcsán kiemelte, hogy Magyarország déli határa egyben az Európai Unió határa is, így annak őrzése, védelme az egész Unió biztonságát szolgálja.
![1596073367](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f222597c04fa798900956.jpg)
Magyarország elkötelezett tagja a Szövetségnek – mondta -, és minden olyan békefenntartó műveletben, misszióban részt vesz, amely a térség biztonságát garantálja. Példaként említette a balti légtér védelmi feladatainak ellátását, amelyet idén négy hónapon át vezető nemzetként a Magyar Honvédség vadászgépei biztosítottak, valamint a Nyugat-Balkánon zajló missziókat, amelyekben jelentős számban vesznek részt a magyar katonák. Mint mondta, az új fenyegetettségek és biztonsági kihívások megkövetelték a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program elindítását, amelynek eredményeképpen a Magyar Honvédség a térség meghatározó, a legmodernebb haditechnikával felszerelt haderejévé válhat. „Létfontosságú a nemzetbiztonsági és nemzeti katonai stratégia aktualizálása, a nemzeti védelmi képességek növelése" – húzta alá a honvédelmi államtitkár, hozzátéve, hogy a kormány erkölcsi és anyagi garanciát is vállalt a program véghezvitele kapcsán. 2024-re Magyarország teljesíti kötelezettségét, azaz a védelmi kiadások nagysága eléri a GDP 2 százalékát, ám a rendelkezésre álló források ezen túl is lehetőséget teremtenek a fejlesztésekre.
![1596073367](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f22259822851294717133.jpg)
Szabó István beszélt a program két irányáról, amelyek kiegészítik egymást. Mint mondta, a haditechnikai fejlesztések és beszerzések a Magyar Honvédség minden területét érintik, ám a program középpontjában a katonák állnak, akik nélkül elképzelhetetlen annak sikere. Ezért dolgozták ki azt az életpályamodellt, amely magában foglalja az illetmények ütemezett és folyamatos növelését, az egészségkárosodás-biztosítási rendszert, valamint a lakhatási támogatást.
A honvédelmi államtitkár kiemelte: Magyarország a nemzeti képességek növelése tekintetében a nemzetközi szövetségi rendszerben is gondolkodik. Példaként említette a V4-es védelmi együttműködést, a Szolnokon létrehozandó különleges műveleti regionális központot és a Székesfehérváron felállítandó, a NATO-struktúrába felajánlott többnemzeti hadosztályparancsnokságot.
![1596073368](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f22259868ddc119128369.jpg)