Erős tagország, erős Szövetség

A Magyar Tudományos Akadémián december 10-én rendezték meg a Magyar Atlanti Tanács (MAT) ülését, amelyet Vizi E. Szilveszter akadémikus nyitott meg. A MAT elnöke kiemelte, hogy 2019 rendkívül fontos év volt mind a NATO, mind Magyarország számára, hiszen a Szövetség fennállásának hetvenedik, míg hazánk csatlakozásának huszadik évfordulóját ünnepelte. 

Előadásában Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi államtitkára a Magyarország és a NATO közötti kapcsolatokat elemezte a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program tekintetében. Mint mondta, a program válasz azokra az új, megváltozott és összetett biztonsági kihívásokra, amelyek a 21. századot jellemzik. Utalt a NATO által is meghatározott veszélyességi irányokra, a keleti és a déli fenyegetettségre, a terrorizmus térhódítására, a hibrid hadviselés megjelenésére, a kibertérben zajló hadműveletekre, valamint az illegális migrációra. Utóbbi kapcsán kiemelte, hogy Magyarország déli határa egyben az Európai Unió határa is, így annak őrzése, védelme az egész Unió biztonságát szolgálja.

Magyarország elkötelezett tagja a Szövetségnek – mondta -, és minden olyan békefenntartó műveletben, misszióban részt vesz, amely a térség biztonságát garantálja. Példaként említette a balti légtér védelmi feladatainak ellátását, amelyet idén négy hónapon át vezető nemzetként a Magyar Honvédség vadászgépei biztosítottak, valamint a Nyugat-Balkánon zajló missziókat, amelyekben jelentős számban vesznek részt a magyar katonák. Mint mondta, az új fenyegetettségek és biztonsági kihívások megkövetelték a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program elindítását, amelynek eredményeképpen a Magyar Honvédség a térség meghatározó, a legmodernebb haditechnikával felszerelt haderejévé válhat. „Létfontosságú a nemzetbiztonsági és nemzeti katonai stratégia aktualizálása, a nemzeti védelmi képességek növelése" – húzta alá a honvédelmi államtitkár, hozzátéve, hogy a kormány erkölcsi és anyagi garanciát is vállalt a program véghezvitele kapcsán. 2024-re Magyarország teljesíti kötelezettségét, azaz a védelmi kiadások nagysága eléri a GDP 2 százalékát, ám a rendelkezésre álló források ezen túl is lehetőséget teremtenek a fejlesztésekre.

Szabó István beszélt a program két irányáról, amelyek kiegészítik egymást. Mint mondta, a haditechnikai fejlesztések és beszerzések a Magyar Honvédség minden területét érintik, ám a program középpontjában a katonák állnak, akik nélkül elképzelhetetlen annak sikere. Ezért dolgozták ki azt az életpályamodellt, amely magában foglalja az illetmények ütemezett és folyamatos növelését, az egészségkárosodás-biztosítási rendszert, valamint a lakhatási támogatást.

A honvédelmi államtitkár kiemelte: Magyarország a nemzeti képességek növelése tekintetében a nemzetközi szövetségi rendszerben is gondolkodik. Példaként említette a V4-es védelmi együttműködést, a Szolnokon létrehozandó különleges műveleti regionális központot és a Székesfehérváron felállítandó, a NATO-struktúrába felajánlott többnemzeti hadosztályparancsnokságot.