Fegyverek között hallgat a jog?

Szöveg: Dr. Tóth Gergely százados | 2018. október 10. 10:46

Silent Leges Inter Arma? – fegyverek között, vagyis háború esetén a jog hallgat – ezzel a címmel rendezte meg immár második alkalommal a Nemzetközi Katonai Jogi és Hadijogi Társaság (International Society for the Military Law and the Law of War – ISMLLW) belga csoportja a katonai és hadijog aktuális kérdéseivel foglalkozó konferenciáját, Brugge-ben.

Az előadások sokszínűségéből, valamint az azokat követő viták hevességéből annyi mindenképpen megállapítható volt, hogy a hadviselés sem független a jogtól, annak minden aspektusát átszövik a jogi megfontolások, még akkor is, ha ezeket a gyakorlatban valóban sok esetben nem tartják tiszteletben.

A 17 országból érkezett, több mint nyolcvan résztvevő 4 témát járt körül a 3 nap alatt: az állomány jogai az EU-ban, valamint többnemzeti műveletekben; vegyi fegyverek; autonóm és intelligens fegyverrendszerek; a civilek és a természeti környezet védelme nemzetközi békeműveletekben.

Az első témakör kapcsán – amely tulajdonképpen a szolgálatot teljesítő állomány munka világához kapcsolódó jogainak nemzetközi környezetben való érvényesülését vizsgálta – szembetűnő volt, hogy, ha csak kis lépésekben is, de az EU-n belül az egységesedés felé haladnak a folyamatok. Azaz egyre több országban engedélyezik a katonák civil szervezetekben, valamint szakszervezetben való részvételét, illetve a gyakorlati követelményeknek megfelelve a nemzetközi műveletekben is igyekeznek az együtt szolgáló, különböző nemzetek által küldött katonáknak azonos szolgálati feltételeket teremteni. Ugyanakkor természetesen az állami szuverenitás és a honvédelmi ügyek ehhez való szoros kapcsolata – még feltehetően jó ideig – jelentős különbségek fennmaradását is garantálni fogja ezen a területen.

A vegyi fegyverekről értekezve, nem lehetett szó nélkül elmenni a mellett a tény mellett, hogy a konferenciának helyszínt adó Flandria az első világháború alatt a legsúlyosabb gáztámadások színhelye volt – még szomorúbb ugyanakkor az a tény, hogy 100 évvel később, a szíriai polgárháborúban még mindig szembe kell nézni ennek az azóta már többször elítélt és a nemzetközi jog által lényegében betiltott fegyvernek a használatával. A jogi környezet és a szabályok viszonylag egyértelműek, a hangsúly ebben az esetben a szabályok betartásának ellenőrzésén és kikényszerítésén van.

Ellenkező a helyzet az autonóm fegyverrendszerek esetében – bár ma még, valódi mesterséges intelligencia híján, a legtöbb rendszer csak távirányított, esetleg automatizált (nem hoz döntéseket az összes körülményt figyelembe véve), de látható, hogy egy-két évtizeden belül meg fognak jelenni valódi autonóm eszközök, és erre a jognak valamiféleképpen reagálnia kell. Az előadók több lehetséges forgatókönyvet is felvázoltak.

A békeműveletek során a civilek, valamint a környezet védelmével kapcsolatban elsősorban az érdemelt figyelmet, hogy mind a NATO, mind az EU egyre komplexebb belső szabályzókkal rendelkezik, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy a nemzetközi jogban már régóta meglévő követelmények a gyakorlatban hatékonyan érvényesüljenek.

A konferencia szervezői, a fenti tartalmas szakmai program mellett, lehetőséget biztosítottak az egykori Hanza-város múltjának néhány izgalmas fejezetének megismerésére is.

A következő konferenciának egy év múlva ismét Flandria ad majd otthont.

Fotók: ISMLLW és a szerző felvételei

Címkékcivil szervezetek első világháború jog NATO vegyi fegyver

Ha érdekelnek a Magyar Honvédség hírei, iratkozz fel hírlevelünkre!