Felszállóágban

– Az ismertebb hazai cégek termékeit figyelembe véve milyen múltra tekinthet vissza a hazai katonai berendezések gyártása?

– Magyarországon, történelmi okok miatt, harckocsi, repülőgép vagy komplex fegyverzeti rendszerek gyártása nem honosodhatott meg. Bár a rendszerváltás előtti években voltak nagyobb exportsikereink is (például az elektronika területén), az akkor működő 40–50 jelentősebb cég elsősorban a belső piacra termelt járműveket, egyéni felszereléseket, hadianyagot. Ezek közül a sorkatonaság rendszere miatt néhány nagyobb gyártó vagy emlékezetesebb termék neve lett ismert a katonai eszközök iránt alapvetően nem érdeklődők számára. A rendszerváltással egyidejűleg bekövetkezett külső és belső piacvesztés a védelmiipari vállalatoknál funkcionális és strukturális válságot idézett elő, a régi nagy magyar cégekből szinte csak a Rába, a Gamma, a Currus és két lőszergyártó maradt fent. Természetesen az elmúlt évtizedekben megjelentek újabb szereplők, de a honvédelmi és haderő-fejlesztési program is jelentős lökést adhat a fejlődésnek. Közvetlenül a védelmi iparban ma nagyjából 2000 ember dolgozik, de az ezen a területen érdekelt cégeknek, cégcsoportoknak már most is több tízezer alkalmazottja van.

– A szövetség tagjai milyen berendezésekkel vannak jelen a nemzetközi piacon, hogyan vesznek, vehetnek részt a Magyar Honvédség korszerűsítésében?

– A magyar cégeknek alapvetően a kis forrásigényű platformok fejlesztésében és gyártásában van lehetősége. Az önálló védelmiipari termékek közül többek között futóművekkel, vegyivédelmi eszközökkel, speciális elektronikai berendezésekkel, rendszerekkel, fegyverekkel és fegyvertartozékokkal értünk el sikereket Európában, Amerikában és a Közel-Keleten. Már a hazai alkalmazók is megtapasztalták, hogy külföldi termékek vásárlása esetén a gyártóval szembeni kiszolgáltatottság nagyobb kockázatot hordoz, emiatt ismét a hazai megoldások felé fordultak. Az irány jó: ami lehet, az legyen hazai, az importkiváltás is gyors eredményeket hozhat. A cégeink most is képesek előállítani alacsony nyersanyagigényű vagy nagy hozzáadott értéket képviselő termékeket. Ezekből nagyon sokra lesz szükség a közeljövőben, akár az egyéni felszerelések, akár a különböző tábori rendszerek (élelmezés, egészségügy, elhelyezés) kapcsán. Az eddig is meglévő képességek mellett új elemek is megjelennek. A HM EI Zrt.-nél a legnagyobb hazai könnyűipari képesség lett kialakítva az új katonai ruházat gyártására, és megkezdődött a kézifegyver összeszerelés is. A külföldi értékesítések tekintetében szintén nagyot lendítenek az itthoni megrendelések, hiszen egy hazai referencia sokat segíthet a piacra jutásban. Bár a legtöbb ország a védelmi célú fejlesztéseit a nemzeti iparát maximálisan kihasználva tervezi végrehajtani, természetesen nem lehet mindent önállóan gyártani, hazánkban is jelentős mennyiségű külföldi eszköz megjelenése várható. Ez azonban lehetőségeket biztosít cégeinknek is, hiszen a megrendelések elnyerése érdekében a külföldi vállalatok nyitottabbak lesznek a magyar termékek, illetve a fejlesztő- és gyártókapacitások irányába. Segít az is, hogy munkaerő- és kapacitáshiány kezd kialakulni az egész világon. A „kényszerű" együttműködések eredményeként cégeinknek lehetősége nyílik bekapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe gyártóként és fejlesztőként egyaránt. Várhatóan egyre több külföldi beszállító hoz létre az országban védelmiipari képességeket, a gyártás, a karbantartás és a képzés területén.

– A hazai gyártók termékei hogyan, milyen engedélyek, minősítések után juthatnak el akár a magyar, akár a külföldi érdeklődőkhöz, potenciális megrendelőkhöz?

– A hadiipari tevékenységet végző cégek nyilvántartását a Budapest Főváros Kormányhivatalának haditechnikai osztálya vezeti. Hazánkban hadiipari tevékenységi engedéllyel mintegy 500 gazdálkodó szervezet rendelkezik, melyek döntő többsége (90 százalék feletti arányban) kis- és közepes vállalkozás. A hadiipari szolgáltatási tevékenységbe főként haditechnikai eszközök karbantartása, javítása, üzembe helyezése tartozik; gyártásra is feljogosító engedéllyel 165 gazdasági társaság bír.

– A 2018-ban aláírt szerződések több fegyvernem számára is új távlatokat nyitnak. Ezen beszerzések találkoztak-e az önök szakembereinek véleményével?

– A sajtóban is megjelent nagyobb szerződések aláírása a honvédelmi és haderő-fejlesztési programhoz kapcsolódik, ennek részterülete a haditechnikai és egyéb eszközök fejlesztése, beszerzése. Ez a részterület azonban nem értelmezhető a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteinek, illetve működésének jelenleg zajló átalakításától, továbbá a Belügyminisztérium alá tartozó szervezetek képesség- és eszközfejlesztéseitől függetlenül. A kapcsolatot talán a kormánybiztosi hivatal szerepe mutatja legjobban. A kormánybiztos koordinál és együttműködik a védelmiipari fejlesztésben érintett ágazatokkal a stratégiában meghatározott célok hatékony megvalósításáért, valamint meghatározza és indítványozza a hadfelszerelés fejlesztésének irányait. Ehhez az Innovációs és Technológiai Minisztérium keretein belül futó Irinyi-terv is kapcsolódik. Az új eszközök beszerzése során számos lehetőség van. Magyarország szempontjából a legnagyobb hozadékot két megoldás kínálja: a hazai fővállalkozó csak az itthon ki nem alakítható részegységeket szerzi be több, akár egymásnak konkurens beszállítótól, és ezzel valódi exportképes terméket hoz létre, vagy – második lehetőségként – alapvetően hazai fejlesztésű, gyártású terméket vásárol. Nagyon nehéz kérdés, hogy mi legyen a beszerzések prioritása; gyorsan, sokféle terméket kell hadrendbe állítani. Még ha a források rendelkezésre is állnak, ez nagyon komoly kihívás a kiválasztás, a beszerzés és a kiképzés tekintetében egyaránt. Bizakodók vagyunk, hiszen teljesen természetes, hogy leggyorsabban azokban a beszerzésekben lehetett dönteni, amelyek máshol már elérhetők, s valóban nem volt mód megvalósítani magas hazai hozzáadott érték mellett a fejlesztést, gyártást.

– A jövő szempontjából bizonyára pozitív változásokban bízik, hiszen ismét elvállalta a szövetség elnöki tisztét. Eddig is „muszáj volt hajózni" a cégeknek, de vajon ezután könnyebb is lesz?

– Évek óta szorgalmaztuk egy megfelelő felhatalmazással bíró, döntésképes, a minisztériumok különböző érdekeit összehangoló központi „munkacsoport" megalakítását. A tavaly júliusban létrehozott kormánybiztosi hivatal a hazai védelmiipari szereplők számára óriási esély. Az is világosan látszik, hogy a magyar védelmi ipar fejlesztése elsősorban az állami tulajdonú cégeken keresztül történik majd, a magáncégek közreműködésével. A tagság és a kapcsolódó szervezetek úgy döntöttek, hogy a korábbi elnökség folytassa a megkezdett munkát. Ez óriási megtiszteltetés, egyben felelősség is. A kormányzati célok szinte már egyeznek a mi céljainkkal, úgy gondolom, a források is rendelkezésre állnak majd, a továbbiakban más jellegű munkakapcsolatra lesz szükség. Az eddig bejelentett beszerzéseknél még a legmagasabb várható hazai hozzáadott érték is csak licensz alapján történő gyártást jelent. Egyedül a ROLE 2 képesség kialakítása történhetne magyar fejlesztés és gyártás keretében, de itt még nem ismertek a részletek. A következő időszakban azonban már eljutunk azokhoz a termékcsoportokhoz, amelyek a hazai szürkeállományra alapozva készülhetnének itthon. Ezekből lehet aztán valódi adóbevétele az államnak, amiből tulajdonképpen a védelmi célú beszerzéseket is finanszírozza.

* * *

Zsitnyányi Attila mérnök, közgazdász a Magyar Védelmi- ipari Szövetség elnöke, a BM OKF műszaki tanácsadó testület tagja. 1995 óta dolgozik a védelmi és a biztonsági ipar területén, 1999-től a Gamma Műszaki Zrt. vezérigazgatója. Jelentős tapasztalatra tett szert a hazai és a nemzetközi gyártási és kutatás-fejlesztési együttműködések területén, a szövetség tagjaként évek óta közreműködik az iparági stratégiák, jogszabályok kidolgozásában.

A Gamma Műszaki Zrt. jelenleg a legszélesebb védelmiipari termékportfólióval rendelkező hazai cég. A „Rögzített Hadiipari Kapacitást" fenntartó vállalat évtizedek óta beszállítója az Magyar Honvédségnek, a BM katasztrófavédelmi és polgári védelmi ágainak. Vegyivédelmi (CBRN) eszközei és mérőrendszerei mellett a cég az általa fejlesztett Komondor típusú, könnyű páncélvédettségű harcjármű-családról is ismert.

Fotó: Tóth László és archív