Folytatódnak a kutatások: feltárják a segesvári csatateret

A hadtörténeti régészet intézményi keretei elsőként a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban (HM HIM) alakultak ki. Az intézet könyvtárával, levéltárával, térképtárával, gyűjteményeivel, restaurátor-kapacitásával, országos gyűjtőkörével, valamint fémkereső műszeres jogkörével egyedülálló kompetencia-központot képez a konfliktusrégészeti kutatásokhoz Magyarországon. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) 2018-ban kezdeményezte az 1849-es segesvári ütközet régészeti kutatását. A kutatómunka aktualitását a fehéregyházai (Maros megye, Románia) Petőfi Sándor Múzeum kiállításának megújítása, valamint az 1849-es ütközet 170. évfordulója szolgáltatta. A megkezdett munkálatok fő célja az összecsapás legjelentősebb topográfiai tereppontjainak azonosítása, valamint a további lehetséges fémkereső műszeres kutatási helyszínek kijelölése volt.

A két intézmény közös sajtótájékoztatóján Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója egyebek mellett hangsúlyozta: a fehéregyházi csatateret – ahol vélhetőleg Petőfi Sándor is elesett 1849. július 31-én – még sohasem kutatták modern régészeti módszerekkel. Dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM HIM parancsnoka, az 1849-ben Gönyűnél elsüllyesztett hadianyag-szállító uszály feltárási munkálatairól adott tájékoztatást.

A szerződés a segesvári összecsapás régészeti kutatásának folytatására, valamint Petőfi Sándor halálának emlékezettörténeti vizsgálatára jött létre, amelyet dr. Kovács Vilmos ezredes és Demeter Szilárd írt alá. Az együttműködés célja továbbá, a fehéregyházai Petőfi Sándor Múzeum tárlatának megújítása a kutatások eredményeivel, valamint az újabb tudományos eredmények, szakmai adatok bemutatása.

Az ünnepélyes szerződéskötést követően Polgár Balázs tartott tájékoztatót a hadirégészeti kutatások eddigi eredményeiről. „A terepi kutatások első szakasza a magyar balszárny harcrendjének feltételezett helyét vizsgálta. A kétnapos fémkereső műszeres terepbejáráskor a területen összesen tizenkilenc leletet találtak: elsősorban tüzérségi emlékek, valamint kézi tűzfegyverekhez tartozó lőszerek, ruházati és numizmatikai emlékek kerültek elő" – fogalmazott a HM HIM régésze, majd hozzátette: 2019-ben szeretnék folytatni a megkezdett kutatást, valamint megtalálni a magyar balszárny és az orosz jobbszárny erdei küzdelmének a helyszínét.

Kalla Zsuzsa, a PIM gyűjteményi főigazgató-helyettese a fehéregyházi Petőfi Múzeum emlékkertjének tervezett megújításáról, a kiállítás koncepciójáról, végül a Petőfi Irodalmi Múzeum új szerzeményének, az Irányi Dániel-hagyatéknak az intézménybe kerüléséről beszélt.

A sajtótájékoztató végén dr. Hermann Róbert számolt be arról, milyen meglepetéseket tartogat a márciusi ifjak egyikének levelezése a korszak kutatói számára. A HM HIM parancsnokának tudományos helyettese elmondta: az 1960-as évek óta nem került magyar közgyűjteménybe hasonló jelentőségű hagyaték a 19. századi magyar történelemből.

A segesvári ütközet több szakterületet érintő régészeti módszertanon alapuló kutatása fontos tudományos vállalkozás. A megkezdett fémkereső műszeres terepbejárások tájtörténeti és emlékezettörténeti kutatásokkal is kiegészülnek majd, a legújabb régészeti eredmények pedig már a Petőfi Sándor Múzeum megújítandó tárlatában is teret kaphatnak.

Fotó: a szerző felvételei