Háborús hétköznapok

A konferencia első napját megnyitva dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM HIM parancsnoka elmondta: az általa vezetett intézmény az első világháborús centenáriumi megemlékezések sorozatában, az elmúlt öt évben több nemzetközi és hazai tudományos szimpóziumot rendezett meg sikerrel. Ezek közé tartozik a hátország és a front mindennapjaival foglalkozó „Háborús hétköznapok" című konferenciasorozat. Hozzátette: az első világháborúval kapcsolatos tudományos rendezvények szervezése nem áll meg 2018-ban, ahogy az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság működését is meghosszabbították 2020 nyaráig, úgy a HM HIM is tovább folytatja a megemlékezések sorozatát. Az intézmény tervei között szerepel több, 1918–1919-es témájú kiállítás, kiadvány és konferencia is.

A továbbiakban Kurutz Márton, a Magyar Nemzeti Filmarchívum kutatási és gyűjteményi vezetője fényképekkel és filmbejátszásokkal illusztrálva mutatta be a magyar film 1918-as első aranykorát. Bartók Béla, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány, valamint az egri Eszterházy Károly Egyetem kutatója a keleti területek és a kárpátaljai falvak orosz megszállása utáni német–magyar segítségnyújtás kereteit és lehetőségeit vázolta fel. Diószegi György Antal művelődéskutató pedig az első világháború idején megmutatkozó jótékonyságról és kegyeletről beszélt.

Samu Botond Gergő, az Országos Széchényi Könyvtár térképtárának munkatársa „Történelem alulnézetből. Válogatás az Országos Széchényi Könyvtár szöveges plakátjaiból" címmel tartotta meg referátumát. Mindemellett szó esett még az Auguszta Gyorssegély Alap akcióiról – Szoleczky Emese előadásával -, illetve Závodi Szilvia, a Hadtörténeti Múzeum kutatója az Auguszta Alap által rendezett babakiállításról számolt be.

A konferencia programja délután Pollmann Ferenc „Hogyan fejezzük be egy háborút?" című előadásával kezdődött, majd Fejér Ingrid, az egri Dobó István Vármúzeum munkatársa egy huszártiszt viszontagságait mutatta be a hátországban. Kincses Katalin Mária, a Hadtörténelmi Közlemények főszerkesztője „A radikalizálódás vonzásában? A háborús és forradalmi élmény hatása Szekfű Gyula gondolkodására" címmel tartotta meg referátumát. Vukov Anikó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum néprajzkutatója a gyógynövények fronton és a hátországban történő hasznosításáról beszélt. Prohászka László, művészeti szakíró Bory Jenő Szarajevóval kapcsolatos művészeti és építészeti munkásságát vázolta fel. Jakusch Gabriella, a Hadtörténeti Múzeum igazgatóhelyettese előadásában a körbezárt Przemysl mindennapi életébe engedett betekintést. Kaba Eszter, a Politikatörténeti Intézet munkatársa „Rémségek kicsiny boltja" címmel a magyarországi táborokból munkára kiengedett hadifoglyok által elkövetett vagy elszenvedett bűnügyekről számolt be. A nap végén Szőts Zoltán Oszkár, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont történésze „A Századok, a Hadtörténelmi közlemények és az első világháború 1945 előtt" címmel tartotta meg tudománytörténeti, összehasonlító előadását.

A konferencia második napját Kiss Imre, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója nyitotta meg, aki bemutatta az intézmény első világháborús kiállításait és kiadványait. Az előadások egy része a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum „A Nagy Háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára" című pályázatával függött össze. Kloska Tamás, történész-muzeológus összefoglalta a projekt alapjai és ismertette az eddig elért eredményeket, valamint a jövőbeli terveket. Faár Tamara a Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményeiben megtalálható első világháborús emlékek közül mutatott be párat, illetve ismertette a világégés múzeumi interpretációját, az Élő történelem-programot. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese a 2018. nyári Galícia Expresszen töltött tanulmányút szakmai tapasztalatait osztotta a meg a hallgatósággal. Nagyné Batári Zsuzsanna pedig „Frontkarácsonyok – a háborús ünneplés dimenziói és hatása a paraszti gyakorlatra" címmel tartotta meg beszámolóját.

A program folyatásaként Veres Emese Gyöngyvér, a Magyar Rádió munkatársa az 1916-os román betöréssel kapcsolatos új forrásokról számolt be. Huszár Mihály, a Marcal Múzeum történésze Csomós Gergely marcali építőmester első világháborús tevékenységét vázolta fel. Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatóhelyettese pedig Kőrösi F. Péter nagykőrösi vaskereskedő első világháborús szerepéről tartott előadást.

A konferencián szó esett még Sopron első világháborús történetéről: Osváth Ádám, a Soproni Múzeum történésze Hajas Antalné újsággyűjteményét mutatta be, kollégája, Németh Ildikó pedig dr. Manninger Vilmossal és a soproni „tüdővész ellen védekező egyesület" 1917-es történetével foglalkozott. Bolodár Zoltán a Soproni Múzeum fotótárának fényképei alapján a város háborús mindennapjait vetítette a konferencia résztvevői elé.

A rendezvény utolsó előadói a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárából érkeztek. Suslik Ádám Sopron vármegye példáján keresztül mutatta be a civil lakosság élelmiszer-ellátására tett hatósági intézkedéseket, míg Csekő Ernő „A Nagy Háború utolsó hetei Sopronban" címmel elsősorban a spanyolnátha tombolásáról beszélt.

A konferencia zárásaként a résztvevők megtekinthették a „Fürdőélet a Nagy Háborúban" című időszaki kiállítást.

Fotó: Szikits Péter