Hadtörténeti Intézet és Múzeum: túl egy sikeres éven

Az elmúlt év egyértelműen az első világháború centenáriuma körül forgott a szervezetnél: összesen 100-150, a témával foglakozó rendezvényt szerveztek. Egyebek mellett megkezdődött az állandó, a Nagy Háborút bemutató kiállítás felépítése, amit rendkívül nagy beruházásnak és még nagyobb szakmai kihívásnak titulált a parancsnok. A tárlat várhatóan ősszel nyílhat meg. A témában egyébként már 2014-ben elindult egy vándorkiállítás, amely Magyarország több városában is megfordult, idén tavasszal pedig külföldön, pontosabban Belgiumban debütál.

Kovács Vilmos kiemelte, hogy a programok egy része Lengyelországra, vagyis az első világháború keleti frontjára koncentrált, hiszen például Przemysl erőd ostromának vagy a limanovai csatának is sok magyar vonatkozása van.

Kiemelte továbbá, hogy tavaly sikerült – sok civil szervezet segítségével − teljesen felújítani és a Parlament előtt kiállítani a Lajta Monitor Múzeumhajót, amelyet 2015-ben egy emlékútra küldenének a Dunán, Bécstől Pozsonyon keresztül egészen Belgrádig.

Hasonlóan fontos esemény volt, amikor megnyílt a pákozdi emlékparkban az 1848−49-es szabadságharcot bemutató kiállítás, és a parancsnok sikernek nevezte azt is, hogy 2014-ben látványosan fejlődtek az általa vezetett szervezet nemzetközi kapcsolatai. „Kiváló a viszony az olasz, a szlovén, a lengyel és az orosz hadtörténészekkel, illetve muzeológusokkal, ami azt jelenti, hogy több közös projekt, kiállítás és kutatás körvonalazódik" – mondta.

A külföldi kapcsolatok jól jönnek az első világháborús veszteséglista összeállításában is, hiszen – mutatott rá Kovács Vilmos – Magyarországon − nem úgy, mint sok más országban − nem áll rendelkezésre ilyen adatsor. Az intézmény – a Honvédelmi Minisztérium támogatásával − már 2012 óta dolgozik a lista elkészítésén, amely várhatóan 2015 februárjára már félmillió nevet tartalmaz majd, olyanokét, akik elestek, megsebesültek, eltűntek vagy hadifogságba kerültek. Összesen egyébként a nevek száma meghaladja majd az 1,3 milliót is, amikor 2017-18 körül végeznek a munkával – fűzte hozzá.

A különböző tárlatok mellett jelentős tudományos munkát is folytattak az intézmény kutatói, történészei: több konferenciát szerveztek, publikációkat jelentettek meg, újságcikkekhez és dokumentumfilmekhez adták a nevüket, illetve könyvek is nyomdába kerültek. Az utóbbiak közül kiemelte a Zrínyi Kiadó gondozásában megjelent, nagyon népszerű kötetet, az első világháborús dobozkönyvet, amely a példányszámát és a formáját tekintve egyedülálló az országban.

A publikációk kapcsán megjegyezte, hogy a tavalyi előkészületek során azt tapasztalták, a már meglévő, a Nagy Háborúval foglalkozó tanulmányok jórészt elavultak, 20-30 évvel ezelőtt születtek, és ezek jó része is a nyugati frontra koncentrál. „Mi azt tűztük ki célul, hogy az akkori helyzetet magyar szempontból, a magyar katonákra fókuszálva közelítjük meg (…), és az is újdonság, hogy kijelentettük, a háború nemcsak a fronton zajlott, hanem a hátországban is, ezért igyekeztünk jobban megvilágítani a témát" – mondta a parancsnok.

Kovács Vilmos véleménye szerint az első világháború kitörésének 100. évfordulója, maga az emlékév nagyon jól sikerült, amit az is jelez, hogy nemcsak a téma kutatói, az önkormányzatok, illetve az ebben érintett szervezetek aktivizálták magukat, hanem a családok is megszólítva érezték magukat. Rengetegen küldték be felmenőik személyes tárgyait a múzeum meghirdetett akciójára, amelyek között volt több tízezernyi, korabeli fénykép, illetve levelek. „Nagyon sokat dolgoztunk az emlékév kapcsán, de megérte, például a jelentős társadalmi megmozdulást látva" – mondta, hozzátéve, hogy ez még korántsem zárult le, hiszen a programok egészen 2019-ig tartanak.

Az idei terveik között megemlítette, hogy a gorlicei áttörés, illetve a Przemysl erőd elestének 100. évfordulójára szeretnének egy vonaton berendezni egy kiállítást, amely Budapestről indulna Lengyelországba, és felújítják a Magyarország hadtörténete című, még a ’80-as években kiadott, kétkötetes könyvet. Továbbá tervezik azt is, hogy 2016-ban az orosz hadizsákmányként, a második világháborúban elszállított magyar gyártmányú harckocsik egy részét hazai tárlaton mutassák be, amiről már folynak a tárgyalások az egyik orosz múzeummal. „A programok mellett a közszolgálati tevékenységet sem szoríthatjuk háttérbe, hiszen évente mintegy 10 ezer megkeresésünk van" – fűzte hozzá.

A parancsnok szólt arról is, hogy el szeretnék érni, minél többen ismerjék meg a múzeumot és társszervezeteit. „Azt gondolom, hogy jó úton haladunk, hiszen évente több mint 250 ezer embert tudunk megszólítani" – mondta Kovács Vilmos.