Hat évtized, hat típus – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából
Szöveg: honvedelem.hu | 2019. december 13. 13:10A katonai repülésben világszerte MiG néven ismert márka két létrehozója, Artyom Ivanovics Mikojan és Mihail Joszipovics Gurjevics 1938-tól kezdett el együtt dolgozni. Közös munkájuk eredménye, a MiG–1-es 1940-ben emelkedett először a levegőbe, hogy aztán több mint fél évszázadig a két szakember által alkotott vadászgépek uralják a Varsói Szerződés tagországaiban, így Magyarországon is az eget.
Mivel a második világháborút követően hazánk a szovjet érdekszférába került, nem lehetett kétséges, hogy a honvédség átfegyverzése a Vörös Hadsereg mintájára történik meg. Ennek megfelelően a légierő Jak–9-es légcsavaros vadászgépeket kapott. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió között egyre élesedő feszültség azonban nemsokára fegyverkezési versenyre sarkallta a szocialista országokat, tehát hazánkat is. Ezzel összhangban érkeztek Tökölre 1951. május 13-án a magyar haderő első generációs sugárhajtású vadászgépei, a MiG–15-ösök. A típus magán viselte a második világháborúban még egymással szövetséges szovjetek és a nyugati hatalmak együttműködésének nyomát, hiszen az első szériák – így a Magyarországra érkezők is – Rolls-Royce „Nene" hajtóművel lettek szerelve.
A magyar pilóták átképzését követően, 1951 augusztusában megtörtént az első két szólórepülés: Mezőfi István alezredes és Paár Ferenc hadnagy – akit azonnal főhadnagynak léptettek elő – Kecskeméten bizonyította felkészültségét.
A MiG–15-ös tulajdonképpen a második világháborús haditechnikai színvonal szerkezeti továbbfejlesztését jelentette. A teljesen fémszerkezetű vadászgép hagyományos fegyverzettel – két 23 milliméter és egy 37 milliméter űrméretű gépágyúval – rendelkezett. A pilóta csak a saját szemében bízhatott, lokátor nélkül kellett megtalálnia az ellenfelét a légtérben, viszont az életét már katapultülés menthette meg.
A hidegháború kezdeti időszakában kihívásnak számított, ha a pilóták az ország fölé nyugatról berepített léggömbökre vadászhattak, ám az ilyen akciók sajnos tragédiával is végződhettek. Kósi József százados MiG–15-öse például röplapokat szállító, héliummal töltött ballonba ütközött, a robbanásban pedig megsemmisült a repülőgép és a pilóta életét veszítette.
További részletek a Magyar Honvéd magazin december 13-án megjelenő számában!
