Hende Csaba: a szuverén Magyarország erős honvédséget kíván

Hende Csaba az előző ciklus egyik legnagyobb szakmai sikerének nevezte, hogy a 2012-ben összeállított tízéves fejlesztési tervet teljes egészében támogatja a NATO. Kiemelte, hogy akkor még nem lehetett látni, mi fog történni az országtól keletre.

„Készülve a szeptemberi NATO-csúcstalálkozóra, a szövetség vezető szervei és tagországai intenzíven dolgoznak azon, milyen konkrét válaszokat igényel a kialakult helyzet, milyen megerősítő intézkedéseket, elővigyázatossági rendszabályokat kell végrehajtani" − mondta a miniszter, hozzátéve, hogy ez pótlólagos ráfordításokat is követel.
Kiemelte, hogy az ukrán válság nyomán a 2012-es elképzeléseket, a fejlesztések ütemezését is újra kell értékelni, újabb fejlesztésekre vagy a korábban tervezettek előrehozatalára lehet szükség. Példaként említette, hogy a Gripenek fejlesztése a későbbi tervek között szerepelt. Az új helyzetre tekintettel azonban ezt előrehozták, a megvalósításhoz szükséges hárommilliárd forintos forrást határozatban vállalta a kormány.

Ennek eredményeként a 2016-ban felálló V4 EU-harccsoportban Magyarország a közelmúltban jelentősen megnövelte vállalásait: a Magyar Honvédség egyik legfőbb feladata − egyéb szerepvállalás mellett − a harccsoport közvetlen légi támogatása.
A miniszter azt is elmondta: a nemzeti helikopterflotta − amelynek katasztrófavédelmi, terrorelhárítási, polgári védelmi és rendvédelmi feladatok ellátására is alkalmasnak kell lennie − kialakításához szükséges első lépést már megtették. Véleménye szerint a kormány a szükséges döntéseket az idén meg fogja hozni.

Hende Csaba felidézte, hogy az elmúlt négy évben az alaptörvénytől a miniszteri szintű utasításokig újraalkották a honvédelmi jogszabályokat, továbbá ésszerűsítették, a NATO előírásaihoz igazították a honvédség szervezetét, ezáltal hatékonyabb és gazdaságosabb működést értek el.

A minisztérium 2010-es átvételekor Hende Csaba teljes átvilágítást rendelt el öt évre visszamenőleg. Ennek során mintegy tízezer oldalnyi dokumentum keletkezett, és mintegy száz bűncselekmény gyanúja miatt tett feljelentést. Ezek között több még nyomozati, több pedig bírósági szakaszban van, néhány ügy már lezárult. A bűncselekményekkel a honvédséget jóval több, mint egymilliárd forintos kár érte − mondta a miniszter, hangsúlyozva: jogászaik azon dolgoznak, hogy minden, a tárcától jogtalanul elvett fillért visszaszerezzenek.

Hende Csaba az előző ciklus fontos eredményeként említette az önkéntes tartalékos rendszer felállítását, amely 2013 nyarán, minden idők legnagyobb dunai árvízénél vizsgázott sikeresen. Az előző ciklusban az ország fegyveres védelmi tervén alapuló szakmai számvetés szerint nyolcezer főben határozták meg az önkéntes tartalékos rendszer létszámát. Jelenleg mintegy 5300 sikeresen kiképzett, esküt tett tartalékos katonája van a Magyar Honvédségnek. A következő időszakban intenzív toborzásba kezdenek − mondta Hende Csaba, hozzátéve: minden magyar állampolgár jelentkezését várja, aki elhivatottságot érez a haza fegyveres védelme iránt, és azt polgári hivatása, foglalkozása mellett szeretné végezni.

A tárcánál az új ciklus egyik legfőbb újdonsága, hogy a hagyományos honvédelmi feladatok mellett a jövőben az állami, nemzeti ünnepek és emléknapok rendezvényeinek megszervezését és lebonyolítását is a Honvédelmi Minisztérium látja el. Ennek érdekében a HM-en belül létrehozták a Nemzeti Rendezvényszervező Hivatalt, amelyet társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárként Kun Szabó István, a Budapest Helyőrség Dandár eddigi parancsnoka irányít. Az ő felügyelete alá tartoznak a jövőben az állami rendezvények, a civil szervezetekkel és az egyházakkal való kapcsolattartás, a háborús kegyeleti ügyek, a hadisírgondozás, továbbá a „Honvédelmi Kötelék" és a „KatonaSuli"  programok is.

Orbán Viktor miniszterelnök június 6-án kérte fel Hende Csabát, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a honvédelmi tárcát 2016. március 15-ig Székesfehérvárra költöztessék. Erre a feladatra munkacsoportot hoztak létre, amely már megkezdte munkáját. Hende Csaba elmondta, a honvédelmi tárca esetében számtalan speciális szempontot is figyelembe kell venni: például katonai stratégiai, nemzetbiztonsági feltételeket, a nemzetközi együttműködésből fakadó katonai feladatok ellátását. Meg kell vizsgálni, hogy az infrastrukturális, fenntarthatósági követelmények milyen esetleges többletköltségekkel járnak. A miniszter szerint hosszabb időre van szükség ahhoz, hogy minden releváns összefüggést fel tudjanak tárni. A tárca a vizsgálat eredményéről először a kormányt tájékoztatja, és az hozza meg a szükséges döntéseket.

Fotó: Soós Lajos (MTI)