Hende Csaba Berlinben: a szabadságharc és a kiegyezés a magyar történelem vezérfonalai

A miniszter az 1848−49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója alkalmából a német politikai élet számos magas rangú képviselője részvételével tartott ünnepségen hangsúlyozta, hogy „vállaljuk a konfliktusokat, ha a nemzeti érdek érvényesítése miatt erre van szükség, és készen állunk mindenkivel együttműködni, akit a kölcsönös tisztelet és a közös értékek tisztelete vezet".

A magyar honvédséget 1849-ben csak a hatalmas túlerővel felvonuló cári csapatok tudták legyőzni, és ugyan „az abszolutizmus megnyerte a háborút, de nem volt képes megnyerni a békét". Ez végül elvezetett a kiegyezéshez, amely két emberöltőn keresztül „békés fejlődést hozott" − mondta Hende Csaba.
A „mi nemzedékünk ismeri a szabadság értékét", hiszen magyarok és németek együtt élték meg a vasfüggöny lebomlását, és „ez az élmény mindörökké összeköt bennünket" − emelte ki.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta, azt kívánja, hogy magyarok és németek közösen vigyék sikerre a szabadság ügyét, akkor is, „ha új utakat kell találnunk, mert a régi utak jelentős része elfogyott a lábunk alól". „Legyünk bátrak tervezni és szervezni, tárgyalni és megegyezni, együtt dolgozni, és ha kell, közösen küzdeni közös céljainkért" − mondta Hende Csaba.

Az ünnepségen több száz meghívott vendég vett részt, mások mellett Christian Schmidt német mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a védelmi minisztérium korábbi parlamenti államtitkára, Johannes Singhammer, a törvényhozás alsóháza, a Bundestag alelnöke, a Bundestag számos képviselője és diplomaták, köztük Lengyelország berlini nagykövete.

Czukor József nagykövet köszöntőjében kiemelte: régi gyakorlat, hogy a nemzeti ünnepre nemcsak a magyar közösség tagjait hívják meg, hiszen az 1848-as forradalmak sora „lelki rokonságot" teremtett a szabadságszerető európai népek között, hasonlóan, mint 1989-ben, „a csodák évében".