Hende Csaba: nem érkezett amerikai kérés nehézfegyverek telepítésére

A nemzetközi sajtó a múlt héten cikkezett arról, hogy az Egyesült Államok nehézfegyvereket telepítene a NATO keleti részére. Nevük mellőzését kérő NATO-diplomaták rámutattak, hogy az amerikaiak eredeti terve az volt, hogy az egyre gyakoribb gyakorlatok miatt folyamatosan hoznának ilyen eszközöket Európába, rotációs jelleggel. Ezt az elképzelést változtatták meg úgy, hogy ezek az erők tartósan Kelet-Európában maradhatnának.

Hende Csaba arról számolt be magyar újságíróknak, hogy a védelmi miniszterek azt értékelték, hogyan teljesülnek a tavaly szeptemberi walesi NATO-csúcson hozott döntések, s elégedetten állapították meg, hogy a vártnál is jobbak az eredmények.
„Gyorsabban és messzebbre jutottunk, mint bárki gondolta volna" – hangoztatta Hende, kifejtve, hogy jelentősen nőtt a NATO gyorsreagálású erőinek létszáma, s azóta megszületett a döntés az előretolt integrációs egységek létrehozásáról, amilyen később Magyarországon és Szlovákiában is létrejöhet. Ez utóbbiról ősszel születhet döntés.

A miniszterek a védelmi kiadások alakulását is áttekintették, s Hende Csaba ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a változás tekintetében Magyarország a legjobbak között szerepel, miután idén 2014-hez képest 8 százalékkal, jövőre pedig további 22 százalékkal bővülnek a védelmi kiadások. A miniszter elmondta, hogy ebben jelentős tétel a katonák illetményének emelése, amely július 1-jétől 30, január 1-jétől 5, majd évente további 5-5 százalékos béremelést jelent.
2019-re a magyar katonák átlagosan másfélszer annyit fognak keresni, mint most – foglalta össze Hende Csaba.

A honvédelmi miniszter elmondta azt is, hogy mind a helikopter-beszerzést, mind a balesetet szenvedett Gripenek pótlását tekintve tart a munka.
„Egyértelmű, hogy szükségünk van szállítóhelikopterekre, ugyanúgy, mint a Gripen harci repülőgépeink képességeire" – húzta alá a miniszter, hozzátéve: ezen a héten svéd és amerikai segítséggel a légi utántöltést gyakorolják, amire 2003 óta adott a lehetőség, de eddig nem valósult meg, viszont szükség lesz rá. Ugyanis Magyarország a két gép kiesése ellenére sem másítja meg korábban tett vállalását, s szeptembertől ellátja Gripenjeivel a balti országok légterének felügyeletét.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a tanácskozást követő sajtótájékoztatón azt emelte ki, hogy tovább növelik majd a reagáló erők létszámát, felgyorsul a politikai és katonai döntéshozatal, és új tervezési koncepcióról is döntés született, és a hat előretolt integrációs egység kialakítását és összetételét is véglegesítették a miniszterek. Ezek nagyjából 40 főből állnak majd, elsőként a balti országok mellett Romániában, Bulgáriában és Lengyelországban jönnek majd létre, hogy segítsék a tervezést, a gyakorlatozást és az esetleges odavezénylendő NATO-erők fogadását.

A főtitkár arra is kitért, hogy a szövetség szorosan figyelemmel kíséri Oroszország intézkedéseit.
„Hadd legyek világos: nem akarunk konfrontációt. Nem akarunk új fegyverkezési versenyt. Szeretnénk garantálni nemzeteink biztonságát. Felkészültnek kell lennünk a több irányból érkező számos kihívással szemben" – hangoztatta a norvég politikus.
A Walesben vállalt védelmi kiadásnöveléssel kapcsolatban a főtitkár „vegyes képről" beszélt, azt mondta: történt némi előrelépés, de többre van szükség.

Fotó: nato.int