Húsvét: a keresztény világ legfontosabb ünnepe

Szöveg: Konkoly Dávid | 2013. április 1. 7:03

A világon mindenhol ünneplik a tavasz eljöttét, a jó idő beköszöntét, a természet megújulását, feltámadását. A keresztény világ is ekkor tartja legfontosabb ünnepét, a húsvétot. A Biblia szerint Jézus Krisztus kereszthalálával megváltotta az emberek bűneit, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.

Húsvét időpontja minden évben más napra esik, ezért mozgó ünnepnek nevezzük. A tavaszi holdtölte utáni első vasárnapon ünneplik, kiszámításához nemcsak a Nap mozgását, hanem a Holdét is figyelembe veszik. Hasonlóan a héber naptárhoz, mivel a Biblia szerint a zsidó pészah első napján tartóztatták le Jézust, az úgynevezett utolsó vacsorán.

A húsvét jelentőségét mutatja, hogy nyolc napon keresztül ünneplik az egyházban. Utána még több héten át húsvéti idő van, mely pünkösdig tart. „Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt időszaka, ami Jézus negyvennapos pusztai böjtjének emlékezése. Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulását ünneplik. Nagycsütörtök Jézus elfogásának napja, nagypénteken kereszthalálára, míg nagyszombaton Jézus Krisztus temetésére emlékeznek a hívők. Húsvétvasárnap ünneplik a feltámadását és hogy általa megnyitotta a kegyelem kapuját az örök élettel" − ismertette a húsvétot Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök.

Hozzátette: „Egymással összefüggő ünnepek adják ki ezt az egész ünnepkört. Az egyik elválaszthatatlan a másiktól. A húsvéti örömhír arról szól, hogy Jézus legyőzte a halált és egy új élet lehetőségét hozta el."

Az ünnep neve, eredete nehezen meghatározható, egyesek a már említett zsidó pészahból eredeztetik, innen származik a ritkán használt angol passover kifejezés, ami magyarul kikerülést jelent. Ugyanakkor az ismertebb angol Easter és német Ostern szavakat a tavasz keleti úrnőjétől, Ostara germán istennőtől származtatják, akinek ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. A magyar húsvét szó a húshagyó táplálkozás, a böjt lezárulását jelzi, ezen a napon szabad először húst fogyasztani.

A népszokások és húsvéti szimbólumok tájegységenként változnak. Legismertebb húsvéti hagyomány a locsolkodás. Húsvéthétfőn a fiúk, tisztító és megújító ereje miatt, vízzel vagy – ahogy manapság jellemző − kölnivel locsolják a lányokat.

„Népi hagyomány szerint a Krisztus sírját őrző katonák vízzel próbálták lecsendesíteni a feltámadást üdvözlő asszonyokat" − mondta el a honvedelem.hu kérdésére válaszolva Berta Tibor ezredes, a HM Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke. Hozzátette: „A húsvét keresztény hagyománya a keresztelésre vezeti vissza, amely hajdan vízbe merítéssel, leöntéssel történt."

Ugyanakkor a locsolkodással az öntözést is ábrázolják, ami a bő termést jelképezi. A termékenységnek, az élet újjászületésének legősibb jelképe a tojás. Nemcsak a húsvéti étrendben megtalálható fontos szerepe, hanem a régi korokra visszanyúló, az egész világon elterjedt tojásfestés hagyománya miatt is elválaszthatatlan az ünneptől. A tojásokat hozó húsvéti nyúl magyarázata már jóval nehezebb feladat. Egyes feltevések szerint a termékenység szimbóluma, míg mások szerint egy egyszerű nyelvi tévedés következménye a népszerű tojáshozó nyúl.

Berta ezredes kiemelte a húsvéti takarítás népi hagyományát is. „A húsvétra elő kell készülni, el kell végezni a szent gyónást, saját magunknak meg kell tisztulni. Ebből következően vetítették le a környezetükre, hogy meg kell tisztítani mindent, házat, udvart, földeket, szerszámokat és a használati tárgyakat. Ami megmaradt mostanáig is, mert húsvétra azok is nagytakarítást végeznek, akik nem hívők."