Huszonöt év Pápán
Szöveg: Kálmánfi Gábor | 2013. április 22. 9:02Február elsejétől Gangler László ezredes irányítja parancsnokként az MH Pápa Bázisrepülőtér munkáját, és ha valaki, akkor ő igazán tudja, hogy a 47. Pápa Harcászati Repülőezred felszámolását követően micsoda óriási változáson esett át a repülőtér. Ugyanis katonai karrierje 1988 óta szorosan összekapcsolódik Pápával…
„Négy öt-generációra visszatekintve találni katonatisztet a családomban. Édesapám és a bátyám is egyenruhát hordtak, és mindketten Veszprém megyében dolgoztak. Sőt, a bátyám később itt, a pápai repülőtéren fejezte be katonai pályafutását" – vall az indíttatásról Gangler László ezredes.
![1595952957](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f204f3e2d7a8133766644.jpg)
Noha egy közel harmincéves katonai karrier állomásait tényszerűen összefoglalni igen nehéz, természetes, hogy az akkori Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán eltöltött négy év sok tekintetben meghatározta a jövőt. A repülőtér parancsnoka ma is nagyon szívesen emlékszik vissza az ottani tanárok, oktatók egy részére, akik nem csupán katonai mintát, de egyfajta férfimintát is adtak a főiskolások számára. Különös, hogy a sors huszonöt évvel ezelőtt Szolnokról rögtön Pápára irányította: egészen pontosan a hadműveleti központban tölthette be első tiszti beosztását, és 1999-ben már a központ váltásparancsnokaként kezdte meg tanulmányait a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen.
![1595952958](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f204f3e653c0732153571.jpg)
„Kitüntetéses diplomával végeztem a Zrínyin. Közben felszámolták a 47. Pápa Harcászati Repülőezredet, de abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy az újonnan megalakuló bázisrepülőtér kijelölt parancsnoka 2001-ben visszahívott helyettesének és törzsfőnökének. Érdemes belegondolni abba, hogy milyen óriási változást jelentett az itt lezajlott folyamat a repülőtér életében. Az ezredfordulóig itt hihetetlenül aktív élet volt. Minden munka − a repülő-műszakiak tevékenységétől kezdve a logisztikán át a tervezésig bezárólag – a repülés érdekében folyt. Mindenki azért dolgozott, hogy a repülőgépek felszállhassanak, majd pedig gyökeresen új feladatot szabtak meg számunkra: fel kellett készülnünk a tervezett NATO-beruházások fogadására, valamint a repülőtér állagának megóvására és őrzés-védelmére. Ez az új feladat nagyon sok kihívással járt, hiszen a repülőezred felszámolása során minden egyes anyagi eszközt és technikai berendezést beszállítottak már a központi raktárakba. Mire a döntés megszületett, hogy a bázisrepülőtér mégiscsak a rendszerben marad, addigra ezeket az eszközöket már szétosztották más alakulatok között. A 120 fős állomány nagyon nehéz körülmények között kezdte meg akkor a munkát" – eleveníti fel a repülőtér életében bekövetkezett egykori változásokat a parancsnok.
![1595952958](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f204f3f88cf5849861449.jpg)
2004-ben aztán megkezdődtek a beruházások, elindult a modernizáció, és a szentkirályszabadjai repülőtér bezárásával az állomány létszáma már 420 főre emelkedett. Ráadásul a reptér újabb funkcióval is bővült, hiszen az ország nyugati részében feladatot teljesítő kutató-mentő helikopter is Pápára került.
Persze Gangler László ezredes sorsa nem fonódott minden pillanatban egybe a várossal: szinte természetes, hogy a Magyar Honvédség afganisztáni szerepvállalásából ő maga is tevékenyen kivette a részét.
„Az MH Tartományi Újjáépítési Csoport harmadik váltásával utaztam ki a műveleti területre törzsfőnökként. Úgymond „kék ruhásként" teljesen más típusú feladatokat kellett végrehajtanom, és nagyon hasznosnak bizonyult, hogy korábban bekapcsolódtam már a NATO harcászati értékelő programjába (TACEVAL). Vizsgázott ellenőrként repülőterek földi védelmével foglalkoztam, tehát voltak fogalmaim arról, hogy mit jelent egy tábor vagy egy katonai konvoj őrzés-védelme és hogyan kell ezt szakszerűen megszervezni" – fogalmaz a reptérparancsnok.
Egyik külszolgálat vonzotta a másikat: az ezredes Afganisztánból kis túlzással rögvest az olaszországi Poggio Renaticóban települt Egyesített Légi Hadműveleti Központba (Combined Air Operations Centre, CAOC) tette át a székhelyét, ahol légtértervezési feladatokkal foglalkozott. A mindennapi munka során hasonló feladatokkal megbízott kollégáival együtt a katonai repülések érdekében folyamatosan egyeztettek a civil légtérfelhasználókkal, továbbá nekik kellett megtervezniük a NATO kiemelt gyakorlatainak légtérszerkezetét is. Külszolgálatának utolsó időszakára esett a líbiai háború, így természetesen a hadműveletek légtérszervezésében is tevékeny részt vállalt.
![1595952959](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f204f3fc9026420907898.jpg)
Időközben a repülőtér életében pozitív változás következett be: 2007-ben megkezdődtek az egyeztetések arról, hogy esetlegesen Pápára települne a Stratégiai Légiszállítási Képesség (Strategic Airlift Capability, SAC) -program, ami mind a repülőtérnek, mind a városnak több szempontból is előnyére vált volna – és mint tudjuk, a feltételes mód néhány éve már feleslegessé is vált.
„Részt vettem az előkészítési munkálatokban. Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy állandóan itt állomásozó erőt tudjunk a repülőtérre hozni, hiszen ez biztosítja a repülőtér képességeinek hatékony kihasználását. Egy repülőtér esetében ugyanis teljesen mindegy, hogy egy repülőgép száll-e fel naponta vagy tizenöt: ugyanazokat az eszközöket kell üzemeltetni, ugyanazt a tevékenységet kell folytatni. Ráadásul 2001−2007 között sokszor felmerült a kérdés: érdemes-e Pápát csupán tartalék repülőtérként fenntartani? Rendkívül jó infrastruktúrával, korszerű navigációs-fénytechnikai berendezésekkel rendelkezünk, a pályatest pedig a mai napig az egyik legjobb az országban. Szerencsére a Nehéz Légiszállító Ezred (HAW) idetelepülésével mindkét probléma megoldódott. Az éves műveleti számunk 4000-5000 között alakul pillanatnyilag, ami nem kevés. A repülőtér olyan, mint egy kis logisztikai központ, ugyanis a három, nagy teherbírású C−17 Globemasterhez kisebb teherszállító gépekkel, például C−130-asokkal hozzák ide az árut és a személyzetet. Mindemellett gondoljunk bele abba is, hogy közel ezer külföldi állampolgár települt le a 35 ezres lélekszámú Pápán, ami gazdaságilag is hasznot jelent. Végezetül pedig: az, hogy idetelepült az ezred, sokat segített a magyar katonák elismertségében, pozitív megítélésében is" – zárja a beszélgetést a parancsnok.
Fotó: CAOC-5, Galovtsik Gábor és a szerző