Kalózkergetés – Magyar Honvéd magazin kiajánló

A hajótulajdonosok többsége néhány hetes-hónapos (ritkábban akár egy éven túlra is elnyúló), közvetítőkkel végzett alkudozások után hajlandó kifizetni a kalózok szabta váltságdíjat. De fizetnek, főleg ha a hajó gyomra értékes szállítmányt rejt. A kalózok elleni küzdelem nem egyszerű, részben jogi, részben pénzügyi, részben pedig technikai okok miatt.

No de honnan kerül egy mai kalóz a tengerre? Jellemzően olyan helyekről, tengerpartokról, ahol nagyon gyenge az adott ország központi kormányzatának ellenőrzőképessége, vagy éppen nincs is működő kormány (Szomália). Ekkor a hatalom azé, akié a fegyveres erő; ebben a kalózok bizony jobban teljesítenek, mint például a fővároson, Mogadishun kívül szinte semmilyen hatalommal, ellenőrzési lehetőséggel nem bíró szomáliai kormány.

A számítások szerint évente 13-16 milliárd dolláros kárt okozó kalózkodás a tengeri rablóknak igazi üzlet. Az összetett folyamatnak csak a legutolsó, bár leglátványosabb része az, amikor a jellemzően AK–47-eseket és RPG-vetőket használó férfiak a gumicsónakról megrohamozzák a kiszemelt kereskedelmi hajót. A sikeres akcióhoz sok minden kell, például információ a hajók rakományáról, útvonaláról, személyzetéről.

(További részletek a Magyar Honvéd magazin május 9-én, pénteken megjelenő számában!)