Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Kard és olajág

Szöveg: honvedelem.hu |  2015. augusztus 3. 18:20

Sorozatunkban a száz évvel ezelőtt megjelent magyar napilapokból, a Nagy Háborúval kapcsolatos írásokból szemlézünk.

„A világháború évfordulója alkalmából XV. Benedek pápa egy enciklikával, II. Vilmos császár egy manifesztummal teszi aktuálissá a háború és a béke kérdését" – adta hírül a Pesti Hírlap.

„ A pápa enciklikája nem kérdés, csak előzetes tapogatódzás, hogy elérkezett -e már a kérdezősködés lehetőségének ideje, s a császár manifesztuma nem felelet, de előzetes körülírása, hogy mikor lehet feleletről beszélni. Ennyiben a két fejedelmi szózat összekapcsolódik, s a világ tájékozódása szempontjából kiegészítik egymást. A pápa áldottnak mondja a kezet, mely elsőnek emeli magasra az olajágat s a béke elfogadható feltételeit fogalmazza meg. A császár azt mondja: kitartunk a hősies cselekedetekben és szenvedésekben, amíg elérkezik a béke, mely a szükséges katonai, politikai és gazdasági biztonság mellett megadja azokat a feltételeket, amelyek alkotó erőnknek az országban és a szabad tengeren való akadálytalan érvényesülésre szükségesek" – fogalmazott a napilap.

A hírlap arról is beszámolt, hogy „tíz napi harc után véget ért a görzi csata az olaszok teljes vereségével és hatalmas veszteségével. A vonalakat, amelyekben két hónappal ezelőtt elhelyezkedtünk, ma is rendületlenül tartjuk: az olaszok egy lépéssel sem tudtak visszaszorítani bennünket. Az az erőfeszítésük, hogy frontunkat áttörjék, százezer emberükbe került. A Görztől északra fekvő Monte Sabotinotól a tengerpartig terjedő arcvonalon tizenhét gyalog és népfelkelő hadosztályból alakított hét hadtestet támadtak az olaszok: tehát jelentékenyen nagyobb erőkkel, mint az első görzi csatában, amelyben négy hadtest vett részt: százezreket veszítettek. Olyan borzalmas szám ez, amilyenre a világháború során aligha akadt példa."


„Olasz vereség szárazon és vízen"
– harsogta a Népszava szalagcíme.
„Tíz napon keresztül támadtak az olaszok. Kétségbeesetten, rettentő erővel és elszántsággal küzdöttek. És még sem tudtak célhoz jutni. Ma is ott állanak, ahol két hónappal ezelőtt állottak. Minden erőlködésük kárbaveszett. Nem voltak képesek áttörni a görzi frontot, amely megnyitotta volna számukra a Triesztbe vezető utat. Óriási áldozatokba került az olaszoknak ez a második görzi csata. A hivatalos jelentés százezer emberre becsüli az olaszok veszteségét. Azonkívül rengeteg muníciót is pazaroltak. A tüzérségük szinte éjjel-nappal csak úgy ontotta a lövedékeket, hogy egyengesse és megkönnyítse a támadó gyalogság munkáját. És mindez hiábavalónak bizonyult a védősereggel szemben, amely mindvégig kitartott helyén és áthághatatlan akadályként vetette magát a mindenáron előretörni akaró ellenség elé" – írta az újság.

„A támadás sikerét fokozza az is, hogy, a monarchia hajói, valamint a röpülőgépesek sértetlenül vonultak el a harc színteréről. Az olasz flotta most sem mutatkozott. Emeli a támadás jelentőségét, hogy a monarchia hajóhada immár harmadszor támadja meg az olasz partokat és pedig sikeresen és veszteség nélkül, míg az olaszok egyszeri kevés sikerű kísérletüket egy hatalmas hadihajójuk elvesztésével fizették meg"
– olvasható a lapban.

1595998218

(A sajtószemlét az Országos Széchényi Könyvtárban megtalálható korabeli napilapok átolvasásával Kovács Dániel készítette.)