Katonahősök emlékezete

MH Összhaderőnemi Parancsokság, Székesfehérvár

Az Országos Honvédelmi Bizottmány döntése értelmében a legelső március 15-ei ünnepséget 1849-ben, Debrecenben tartották. Ekkor emlékeztek meg először a forradalom és szabadságharc egy évvel korábbi eseményeiről – mondta dr. Süli Attila százados, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadtörténésze Székesfehérváron, az MH Összhaderőnemi Parancsnokságon megrendezett ünnepségen.

A százados beszédében idézett többek között az OHB rendeletéből, amely szerint „martius 15-e, melynek szent emléke előtt leborul a szabadság fia, országos népünneppé tétetvén, központi városunkban megtartott. Nem fényével a külső máznak (…), hanem egyszerűen, minő az őszinte kebel becsületes hálája."

A jeles ünnep alkalmából Domján László vezérőrnagy, az MH ÖHP parancsnoka elismeréseket adott át.

Veszprém

A „királynék városában" a szokásoknak megfelelően közösen ünnepeltek a városban települt katonai alakulatok és szervezetek.

Szücs József mérnök ezredes, az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ parancsnoka ünnepi köszöntőjében kiemelte: március 15-e a magyarság legfontosabb ünnepe, melynek „a hozzá fűződő érzelmeink adják örök aktualitását." A parancsnok szerint a forradalom mondanivalója és történései olyan sokrétűek, hogy az „azóta eltelt időben mindenki megtalálta benne azt a részt, amellyel azonosulni tud, és amelyet ünnepelni tud.

„A forradalom céljait minden társadalmi réteg magáévá tudta tenni és tevőlegesen is kiállt azért, hogy a változások visszafordíthatatlanok legyenek. Ez az a nap, amely történelmünkben az egyetértést jelenti. Katonaként számomra március 15-e egyben a független honvédség születését és annak hősies harcait is jelenti" – fogalmazott a parancsnok.

Az ünnepségen Szücs József mérnök ezredes és Vörös Zoltán okleveles mérnök alezredes, az MH 54. Veszprém Radarezred megbízott parancsnoka adtak át elismeréseket.

Tata

A nemzeti ünnep alkalmából március 14-én megtartott ünnepségen Sándor Zsolt dandártábornok, az MH 25. Klapka György Lövészdandár parancsnoka elismeréseket és jutalmakat adott át.  A Magyar Honvédség állományában ténylegesen eltöltött szolgálati ideje, valamint eddig végzett eredményes munkája elismeréséül tizenkilenc katona és egy közalkalmazott kapott elismerést.

Az átadó után Csöllei Martin, a tatai református gimnázium tanulójának szenvedélyes hangvételű szavalata hangzott el, majd Bagyura Zoltán alezredes az alakulat személyügyi főnöke mondott ünnepi beszédet.   Szót ejtett a 1848-as eseményekről, azok következményeiről, a hőstettekről, melyet akkor hazánk fiai véghez vittek.

Debrecen

Az MH 5. Bocskai István Lövészdandár debreceni székhelyén, a Kossuth-laktanyában Papp László, Debrecen alpolgármestere, Kocsis Róbert, a Hajdú-Bihar megyei Közgyűlés alelnöke, Csáfordi Dénes, Hajdúhadház polgármestere, Zimány Ferenc, Téglás alpolgármestere mellett tiszteletüket tették a rendvédelmi szervek, valamint a városi és megyei intézmények képviselői is.

Gulyás Szabolcs hadnagy ünnepi köszöntőjében az 1848/49-es forradalom és szabadságharc honvédei és a jelen katonái közötti párhuzamot hangsúlyozta. A 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj tisztje beszédében kiemelte: az egységes nemzeti akarat eszméje kapcsolja össze az egykori hősöket a ma katonáival: „Új nemzet született, amelyben mindenki a legnagyobb, legszentebb közös célnak, a szabadság kivívásának és megtartásának rendelte alá magát. Ez a legfőbb üzenete az akkori eseményeknek: a nemzet szolgálata mindenek felett."

Az ünnepi állománygyűlés a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Debreceni Szervezete (HTBK DSZ) támogatásával működő Debreceni Honvéd Táncegyüttes műsorával és az elismerések átadásával zárult.


Hódmezővásárhely

A Bocskai-dandár hódmezővásárhelyi helyőrségében megtartott állománygyűlésen Huszár Ferenc alezredes, megbízott parancsnokhelyettes köszöntötte az egybegyűlteket. Ünnepi beszédében Budai Anna közalkalmazott 1848. március 15. eseményeit Petőfi Sándor naplóbejegyzésével idézte fel. Az utókor is innen ismerhette meg a nap történéseit: a szakadó eső ellenére egyre növekvő tömeg útját az egyetemektől Landerer nyomdáján át a Nemzeti Múzeumig, a helytartó tanácstól Táncsics börtönén keresztül a Nemzeti Színházig. Hozzátette: „nem szabad azonban megfeledkezni a forradalmat megelőző évtizedekről, a reformkorról, Széchenyi gróf munkásságáról, vagy Kossuth Lajos március 3-i országgyűlési beszédéről, melynek reformkövetelései, igaz, jóval radikálisabb formában, a tizenkét pontban is megjelentek. Március 15-ét joggal tartjuk legnagyobb nemzeti ünnepünknek, mely nap minden korban a magyar szabadság szimbóluma maradt."

Az ünnepségen elismeréseket is átadtak. 

Fotó: Bödő Viktória, Kálmánfi Gábor, Petrovics Renáta, Révészné dr. Markovics Zita hadnagy, Medgyesi Arnold