Katonák két keréken

A Szentesi Huszárok tagjaikkal szemben, a motorozás szeretete mellett, megfogalmaztak más elvárásokat is: kerülniük kell a szélsőséges nézeteket, a mások számára megbotránkoztató viselkedést.

– Katonák vagyunk, amit az országutakon, a különböző túrák és találkozók alkalmával sem felejthetünk el. A közösségen belüli szabályainkat is ennek megfelelően fogalmaztuk meg. Bár nyitottak vagyunk mindenki felé, elsősorban mégis a műszaki ezred és a Magyar Honvédség motorozni szerető tagjait várjuk sorainkba. Megjelenésünkkel szeretnénk hozzájárulni a honvédség pozitív megítéléséhez, ezért csak olyan személyek lehetnek a szakosztályunk tagjai, akik tudomásul veszik kollektívánk velük szemben támasztott elvárásait, és ezeknek megfelelően viselkednek. Alapvető feladatunknak tekintjük ugyanis a katonai hagyományok ápolását, a biztonságos motorozás népszerűsítését, a fiatalok, a diákok közlekedésbiztonsági ismereteinek fejlesztését, és természetesen a közös túrák, gurulások szervezését, támogatását. Személyes példamutatással akarjuk bebizonyítani, hogy helytelen az a megközelítés, amely szerint „közellenségnek" számít az, aki két keréken gurul az országutakon. Távlati célunk, hogy más helyőrségből is csatlakozzanak hozzánk motoros kollégák. Reményeink szerint előbb vagy utóbb megjelennek majd az utakon például a Budapesti, a Fehérvári, a Tatai Huszárok feliratú felvarrókat viselő barátaink – folytatja Kállai őrnagy.

– Kiváló, baráti a kapcsolatunk a szentesiekkel, hiszen nemcsak kollégák vagyunk, de a céljaink, közösségformáló terveink is szinte szóról szóra megegyeznek. Annyi csupán a különbség a két klub között, hogy mi nem tartozunk egyetlen regionális motoros társasághoz sem. Katonákkal szeretünk együtt motorozni, összetartozásunkat pedig egy saját tervezésű felvarróval fejezzük ki. Tizenhárom alapító tagunk van, teljesen politikamentesek vagyunk. Remek kis társaságot sikerült kialakítanunk, az összejöveteleink kizárólag a barátságról, a biztonságos motorozásról és a katonai hagyományok ápolásáról szólnak. Általában havonta szervezünk egy-egy programot, de vannak évről évre ismétlődő rendezvényeink is. Ilyenek például a székhely-partinak elnevezett találkozóink, amelyeket egyesületünk székhelyén, a Kecskemét melletti Ballószögön szoktunk tartani. A srácok hozzák a sátraikat, összeütünk valami bográcsos finomságot, jól érezzük magunkat és persze a gurulás sem maradhat el. A katona motorosok országos találkozóját is megszervezzük minden évben. Tavaly Szabadszálláson, a városi napok alkalmával jöttünk össze, az idei, hetedik találkozónkat pedig összekötöttük a Szentesi Huszárok motoros amatőr ügyességi versenyével. Pár nappal utána pedig indulunk szintén hagyományos erdélyi túránkra. Az ottani Baróti Turul MC ugyanis az egyik olyan civil klub, amelynek a tagjai miénkhez hasonló mentalitással motoroznak. Székely barátaink minden alkalommal állandó szálláshellyel várnak minket, ahonnan aztán csillagtúraszerűen szoktunk kimotorozni. Felkeressük a környéken zajlott csaták helyszíneit, koszorút helyezünk el az aradi vértanúk emlékművén, és elmotorozunk a Gyimes völgyébe, az ezeréves határhoz is. Idén azonban ezzel a közel 1800 kilométeresre tervezett túránkkal elhunyt alelnökünk, Dobai István törzszászlós emléke előtt is szeretnénk tisztelegni. A motorján viselt zászlaját elvisszük majd a havasokba, ott lesz a legjobb helye; feledhetetlen barátunk imádta Erdélyt – jegyzi meg Sipos Zoltán ezredes, a Katona Motoros Sportegyesület elnöke.

A motorozni szerető katonák összefogásának a fentiektől lényegesen eltérő módját választotta Durgó Tamás százados kollektívája.

– Négy évvel ezelőtt tizenheten alapítottuk klubunkat azzal a szándékkal, hogy a szabadidőnket baráti közösségben, kedvenc hobbinknak hódolva töltsük el. Jelenleg már ötvenheten vagyunk, azonban tagságunk összetétele nagyon vegyes; nagyjából fele részben vagyunk csak katonák és honvédségi közalkalmazottak. Alapító okiratunk és belépési nyilatkozatunk is van, de a klubunk nincs hivatalosan bejegyezve. Tagdíjunk sincs, de önkéntes alapon minden év elején összegyűjtünk fejenként kétezer forintot. Ezt az összeget jótékonysági célokra fordítjuk, valamint év végi záró közgyűlésünk költségeinek egy részét is ebből fedezzük. Egy motoros társunk és kollégánk önhibáján kívül súlyos motoros balesetet szenvedett, lehetőségeinkhez mérten anyagilag őt és a családját is támogatjuk. Éves programjainkat mindig a tavaszi közgyűlésen egyeztetjük, túráinkon a részvétel szabadon választott. Előfordult, hogy valahova öten gurultunk, egy másik útra pedig harmincan mentünk el. Kötöttségektől, formaságoktól teljesen mentes a közösségünk, két dolgot tartunk csak fontosnak: minél többet motorozni és erősíteni a „valahová tartozás" érzését. Ennek megfelelően minden évben részt veszünk a szentkirályi majálison és a kecskeméti repülőbázis alakulatnapján. Nagy hangsúlyt fordítunk a biztonságos, balesetmentes motorozásra, a tavalyi évet például azzal kezdtük, hogy közösen végrehajtottuk az egyik motoros iskola egynapos tréningjét – mondja a Szentkirályi Motoros Club elnöke.