Katonának nem elég „lenni”, azzá is kell válni

A vezérőrnagy hozzátette: a század- és szakaszparancsnokok szakértelme egyrészt a katonai, másrészt pedig a szakemberi mivoltukból áll össze. Mindkettő fontos, de a katonai hivatás alapja a katonaként való szocializálódás, vagyis a katonává válás. Éppen ezért a parancsnokoktól elvárás a fegyelmezettség, a példamutatás, a szabálykövetés, a következetesség és a beosztottak irányában tanúsított emberséges bánásmód. A vezetői képességek kialakítása, megléte és alkalmazási képessége nemcsak elvárás, hanem a végrehajtó állomány igénye, jogos elvárása és elemi érdeke is.

Előadásában az MH ÖHP parancsnoka három fő követelményt határozott meg. Mint fogalmazott: a parancsnoki állománynak tudnia kell az alegység mindennapi életét tervezni, szervezni és irányítani. Emellett képesnek kell lennie a műveletek vezetésére, illetve arra is, hogy kiképezze a beosztottjait az alegység hadrafoghatóságának megteremtése és fenntartása érdekében.

Huszár János vezérőrnagy elmondta azt is, hogy a Magyar Honvédség jelenlegi, nem hagyományosan katonai, de nagy leterheltséggel járó feladatai − mint például a migrációs helyzet kezelésében való részvétel − hatással vannak az alegység-parancsnoki tevékenységre is, hiszen kevesebb időt tudnak szentelni az alegységek összehangolt vezetésének, a képességek folyamatos fejlesztésének és a kiképzésnek.

A képességek és a szaktudás megőrzése elsődleges, éppen ezért a továbbképzés fő célja, hogy felfrissítse a parancsnoki munka általános és szakfeladatainak ismereteit, összehangolja az eljárási rendeket, és módszertani útmutatót adjon az alegységparancsnokok részére a parancsnoki feladatok tervezéséhez, szervezéséhez és irányításához.

A rendezvény résztvevői a kétnapos program során előadásokon és konzultáción vesznek részt.

Fotó: Révész Csaba