Katonanemzedékek

– Tradicionális szervezet vagyunk – szögezte le Hazuga Károly. – Az elmúlt több mint huszonöt év azt bizonyította, hogy az alapítók 1990-ben jól gondolkodtak. Az akkor megfogalmazott célok, alapgondolatok ma is vállalhatók, fontosak és
követendők, így ezeket is szeretném továbbvinni. De azóta eltelt negyed évszázad, s a világ, a társadalom és benne a Magyar Honvédség is rengeteget változott, a BEOSZ alapfeladatait pedig szintén a kor igényeihez kell igazítani. Az előző
két és fél évtized történetét ismerjük, a BEOSZ nagyon sokat tett az
aktív és nyugállományú katonákért, a szociálisan rászorulók körében
pedig kiemelten fontos szerepe van. A kérdés innentől az, milyen lesz a
következő huszonöt év.

A nyugállományú altábornagy szerint
a BEOSZ előtt álló legfontosabb feladat a katonagenerációk fokozott
bevonása a szervezet tevékenységébe.

– Azzal szembesültem az elmúlt hetekben, hogy korosodik a tagság. Emellett úgy tapasztalom, hogy a szerződéses katonák, illetve a szolgálati járandóságban részesülők igen nehezen megszólíthatók, és nem feltétlenül vesznek részt olyan önkéntes jellegű közösségi tevékenységben, mint amilyet például mi is végzünk. A legfőbb cél tehát az ő megtalálásuk: azoké a katonáké, akik a mostani tudásunk
szerint nem tartoznak egyetlen ilyen jellegű közösségbe sem, nem járnak
nyugdíjasklubba, nem folytatnak olyan tevékenységet, amelynek során ismét
átélhetnék azt a fajta összetartó erőt, amely aktív korukban, a honvédségben
megvolt – tette hozzá az elnök.

– Többféle oka is lehet annak, miért alakult mindez így. Nem tagadom, érzékelek
némi fásultságot az említett csoportokban. Mindenkinek megvan a maga egyéni története, miért és hogyan került ki az aktív állományból. Így annak is széles háttere lehet, miért fordul el ezután valaki a seregtől, miért nem érzi szükségét annak, hogy tegyen bármit is a nyugdíjasok társadalmáért. De a mi szempontunkból
az a lényeg, hogy ezekben a rétegekben is erősítsük a tagtoborzást,
hiszen a nyugdíjasok kiöregedésével a BEOSZ-hoz hasonló szervezetek
sem tudnak működni egy adott létszám alatt. Én pedig azt vallom: aki
valaha is a haza szolgálatát választotta hivatásául, az mindig is egy nagy
társadalmi közösséghez kapcsolódott: megtalálta azt a közeget, amely értette
a gondolkodását. A cél az, hogy ismét bekapcsoljuk őket ebbe a közösségbe.
Ma Magyarországon több mint 30 ezren tartoznak a honvédség
gondoskodási körébe. Ez a nyugállományú katonákat – természetesen ide
értve a szolgálati járandóságban részesülőket is – és hozzátartozóikat, a
katonaözvegyeket és a katonaárvákat takarja. Ezzel szemben csak 13-14
ezren tagjai valamelyik vonatkozó szervezetnek vagy nyugdíjasklubnak.
A távolmaradókat szeretnénk megszólítani a következő időszakban.
Ehhez természetesen a modern kommunikációs technológiákat is
igénybe kell venni, ez azonban nem elég. Hiszen hiába van honlapunk,
hírlevelünk és Facebook-oldalunk, az idősebb korosztályhoz már nem tudunk
így eljutni, és valljuk be, nem is feltétlenül várható el például egy 80
éves embertől, hogy készségszinten kezelje az internetet, a számítógépet
– tisztelet a kivételnek. Ugyanakkor fontos, hogy ők is tudják: a Honvédelmi
Minisztériumnak vannak olyan szervezetei, amelyek arra hivatottak,
hogy őket segítsék. A BEOSZ egyesületei is rendszeresen, folyamatosan
járnak ki az érintettekhez, látogatják a rászorulókat, takarítanak, temetőt
gondoznak társadalmi munkában, és még hosszan sorolhatnám. Vagyis
tényleg nagyon sokat és sokféleképpen tudunk segíteni a rászorultakon.
Hazuga Károly hozzátette: amikor katonanemzedékekről beszél, természetesen
a fiatalabb generációkra is gondol. Mindenkinek tudnia kell:
egyszer előd vagyok, később utód leszek.

– Alapvetően nyugdíjasokkal foglalkozunk, de nem csak értük vagyunk.
Fiatalként én sem törődtem azzal, mi lesz majd öregkoromban.
Úgy gondolom, fontos, hogy aki ma az MH Ludovika Zászlóalj vagy az
MH Altiszti Akadémia hallgatója, az is tudatosítsa magában: egyszer, valamilyen
formában ő is nyugdíjas lesz. Jó tudni: léteznek olyan szervezetek,
amelyek a nyugdíjas éveik során is segítik a katonákat, és lehetőséget
adnak arra, hogy a volt katonatársakkal, közösségekkel bizonyos időszakonként
összejöjjünk, netán közösen tudjuk űzni a hobbinkat. Emellett
az is fontos, hogy az összes létező szervezet összefogjon, hiszen azzal
nem megyünk sokra, ha külön-külön próbálunk meg érdekeket képviselni.
Amennyiben azonban ezek a szervezetek közösen képviselik az ügyet,
sokkal eredményesebbek lehetünk. Itt nem a versengés a lényeg – például
kinek van több tagja vagy pénze –, hanem az, hogy támogassuk egymást
a volt és ma is aktív katonák ügyében, és próbáljunk együtt gondolkodni.
Így van esély a továbblépésre is. Már leültem a társszervezetek vezetőivel,
és mindenütt nyitottak voltak ezekre a felvetésekre – tette hozzá az
elnök.

Ennek megfelelően október 18–20. között e gondolat jegyében rendezik
meg Balatonakarattyán, immáron 25. alkalommal, a Katonanemzedékek
Országos Találkozóját.

Fotó: Galambos Sándor, Tóth László és BEOSZ

Forrás: Magyar Honvéd 2016. augusztus