Katonazenekar a Balaton partján
Szöveg: Singer Éva hadnagy | 2016. június 18. 9:27Mindenki ismeri azt a koncert-érzést, amikor az ember legszívesebben táncra perdülne a zenék hallatán és ülve jár keze-lába. Ezt élhették át június 16-án, csütörtökön este a balatonakarattyai MH Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központ vendégei, akiknek a Légierő Zenekar – Veszprém adott igazi, nyár-hangulatú koncertet.
A jazz és a rock and roll örök kedvencek, s egy vérbeli Balaton-parti, nyáresti koncert elképzelhetetlen e műfajok nélkül. „Igyekeztünk olyan örökzöld dalokat összeválogatni, filmzenéket, világslágereket, amiket mindenki ismer, hogy a közönség érezze jól magát" – hangsúlyozta Katona János alezredes, a Légierő Zenekar – Veszprém karmestere.
Felcsendült többek között Tony Renis 1962-es „Quando Quando Quando"-ja, vagy a „Rock Around the Clock", amely bár megjelenésekor nem aratott nagyobb sikert, a mai napig a világ egyik legismertebb dala. Max. C. Freedman és James E. Myers szerzeménye már 1952-ben megszületett, ám két évig fiókban volt, mire felvették. 1954-ben jelent meg Bill Haley és zenekara előadásában egy Decca-lemezen, és mérsékelt sikert aratott. Akkor vált szenzációs sikerré, amikor egy évvel később a helyüket kereső fiatalokról szóló Blackboard Jungle című filmben elhangzott. Azonnal a slágerlisták élére ugrott, s népszerűsége azóta is töretlen.
A katonazenekar előadásában hallhatta a közönség a másik nagy kedvencet is, a When the Saints Go Marching In-t, amelyet egy amerikai gospelből eredeztetnek. Szövegét Luther G. Presley, zenéjét Virgil Oliver Stamps szerezte. Egyik első előadója Louis Armstrong volt az 1930-as években. Azóta a hallgatóság egyik kedvence, sőt, több sportegyesület himnusza is lett.
A könnyed hangulatú csütörtök esti koncert után Katona János alezredes elmondta: a zenekar éppen harminc éve visszatérő vendég a Balaton-parton, hiszen 1986 nyarától rendszeresen járnak az üdülőbe fellépni. A közönség kedvenc katona-zenekara mozgalmas nyár elé néz, naponta több helyre is hívják őket. Sikerük titkáról a karmester csak annyit mondott: „a Hungarian Air Force Band egy más műfaj, más stílus, mint a többi zenekar, a mienk annyiban másabb, hogy kicsit közelebb vagyunk zenénkkel és a műsorok hangulatában a közönséghez, és azért mi egy kicsit lazábbak vagyunk."
Fotó: a szerző felvételei
