Közvetlenül inkább a közel-keleti válságok (Szíria, Irak), illetve az ukrán konfliktus hatását érezzük. Nem csak a földrajzi távolság nehezíti az afrikai kontinenst érintő konfliktusok megértését, sokkal összetettebb kérdéskörről van szó: nehezebb azokat felvázolni, viszonylag egyszerű üzeneteket készítve „eladni" a közvélemény számára. Éppen ezért nem meglepő, hogy a menekültkérdéssel kapcsolatban Európa csak a tüneteket próbálja kezelni, és nem az okokkal foglalkozik. Az, hogy Szíriából az Iszlám Állam térnyerése, hatalma miatt menekültek érkeznek, könnyen befogadható információ. Ugyanakkor az Afrikában zajló folyamatok, illetve azoknak a gazdaságot, a túlnépesedést, a klímaváltozást, a biztonsági kihívásokat érintő dimenziói sokkal nehezebben érthetők meg, adhatók át. Főleg úgy, hogy Európa (s benne Magyarország) Afrikáról kialakított képe az 1990-es éveket, vagyis a sötét, polgárháborúktól, éhínségektől sújtott évtizedet tükrözi. Ha az emberek nem látják, hogy az elmúlt 20 esztendőben a negatívumok mellett mennyi pozitív változás történt, nagyon nehéz feladat a jelenlegi állapotok, illetve az ide vezető folyamatok megértetése, bemutatása. Igaz, a helyzet átalakulóban van: Magyarország a déli nyitás programját követve erősíti afrikai jelenlétét például az ott dolgozó diplomaták létszámának növelésével, új nagykövetségek megnyitásával.
(További részletek a Magyar Honvéd magazin január 15-én, pénteken megjelenő számában!)