Kiállítás nyílik a Nagy Háború magyar hadifoglyairól

Az október 8-án megnyíló multimédiás vándorkiállítás alcíme: Emberi sorsok Szibériától Szardíniáig, fővédnöke pedig dr. Áder János köztársasági elnök. A tárlat tizennyolc fogolytörténeten keresztül mutatja be, mit jelentett lágerlakónak lenni, táborokban élni és halni az első világháborúban. A személyes történetek között feltűnik a háborús költőé, közlegényé, festőművészeké, és az 1956-os forradalom miniszterelnökéé is.

A meghívóból kiderül az is, csak a cári Oroszország fogolytáboraiban több mint kétmillió osztrák–magyar katona raboskodott, közülük a becslések szerint 500-600 ezer volt magyar. Míg az olasz fronton 440 ezer katona jutott az ellenség kezére, ők az előbbinél is nagyobb arányban voltak magyarországi származásúak. Szibéria, Szardínia mellett szinte az összes földrészre került magyar hadifogoly: Perzsiába, Afganisztánba, Turkesztánba, Japánba, Ausztráliába, Brazíliába, Kanadába és Mexikóba.