Kollektív intelligencia – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

A haderőreform kapcsán 2010-ben, nyugati koncepciókra alapozva vetődött fel, hogy a légierő haderőnem sajátosságait figyelembe véve kerüljenek egy kézbe a rendszer már meglévő vezetési-irányítási elemei. A gondolatot tett követte, és Szücs József ezredes parancsnoksága alatt létre is jött az új veszprémi központ, amely immár egymaga felelős a harcászati szintű légi műveleti harcparancsok teljes körű végrehajtásáért, illetve az adott feladatok vezetéséért és irányításáért. Korábban ugyanis a légierő hadműveleti központja az MH Összhaderőnemi Parancsnokságon (MH ÖHP) belül, annak részeként működött, de az MH ÖHP az elmúlt öt esztendőben már „csupán" a hadműveleti tervezést végezte. Másrészről pedig hazánk részét képezi a NATO integrált légvédelmi rendszerének is, és a szövetségesi kötelezettségből adódó feladatokat szintén a „Sziklában" települt légi irányító központ (angol megnevezése után CRC) hajtja végre.

De hogyan is fejlődött öt év alatt a haderő egyik legfiatalabb katonai szervezete odáig, hogy mára – alapfeladatainak maradéktalan ellátása mellett – hazai és nemzetközi katonai berkekben is komoly elismerésnek örvendjen, és nem utolsó sorban színes, és szerteágazó régiós társadalmi szerepvállalásáról is közismert legyen?

Szücs József mérnök ezredes szerint az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ (MH LVIK) első öt évének – a légvédelmi készenléti szolgálat ellátása mellett – különféle súlyponti feladatai voltak. Értelemszerűen először is a szervezet működésének alapdokumentumait kellett megteremteniük.

(További részletek a Magyar Honvéd magazin április 15-én, pénteken megjelenő számában!)