Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Konszolidáció – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Szöveg: honvedelem.hu |  2016. június 4. 12:23

Az utóbbi időszakban leginkább a migrációs útvonalak miatt esik szó a Balkánról a biztonságpolitikai közbeszédben, pedig a félszigeten az 1990-es évek háborúi után korántsem tekinthető rendezettnek a helyzet. Tálas Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének (NKE SVKI) igazgatójával tekintettük át a régiót illető aktuális kérdéseket.

1596014496
Erőteljes konszolidációnak lehettünk tanúi a Balkánon – összegezte Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő a korábban hagyományosan Európa puskaporos hordójának számító félszigeten jelenleg tapasztalható folyamatokat.

– Ezek a folyamatok nem voltak teljesen zökkenőmentesek, de az irányok egyértelműek: Szlovénia, illetve Horvátország már az Európai Unió tagja, és napjainkra megindult a többi balkáni ország közeledése is a közösséghez. Ez azt jelenti, hogy vagy tagjelöltek, vagy már a tagjelöltség előszobájának tekinthető uniós projektek résztvevői. Két országban ugyanakkor jelentős elmaradás tapasztalható e téren: ezek Bosznia-Hercegovina, illetve Koszovó – mondta az igazgató.
Bosznia-Hercegovina mai helyzete Tálas Péter szerint az 1995. évi daytoni béke-megállapodásban gyökerezik: igaz, hogy a szerződés végre lezárta a szörnyű vérontást, ám egyszersmind rendkívül széttagolt állami berendezkedést hozott létre. Ez nem kizárólag etnikai megosztottságot jelent: közigazgatási szempontból is töredezett, nehezen működtethető államalakulatról beszélhetünk, ahol éppen emiatt nincsenek „nagyobb robbanások".

(További részletek a Magyar Honvéd magazin június 10-én, pénteken megjelenő számában!)