Korlátlanul – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Az első világháború kezdetén Nagy-Britannia hadiflottája blokád alá vette Németország partjait. Ez a tengeri zárlat aztán az összecsapások elhúzódásával mind súlyosabb problémát okozott a császárságnak, ezért Hugo von Pohl admirális, a flotta vezérkari főnöke 1914. november 7-én azzal kereste meg Theobald von Bethmann-Hollweg kancellárt, hogy a brit intézkedésre válaszként nyilvánítsák hadizónának a szigetország körüli vizeket, s az ott áthaladó hajókat (beleértve a semleges államok kereskedelmi egységeit is) búvárnaszádokkal minden figyelmeztetés nélkül süllyesszék el.

Az admirális javaslata tehát a korlátlan tengeralattjáró-háborúra vonatkozott, ami nem találkozott a politikai vezetők elképzeléseivel, mert ők úgy látták: egy ilyen lépés Németország ellen fordítja a semleges nemzeteket, mindenekelőtt az Egyesült Államokat, s ez akkora veszteséget fog okozni, amelyet bizonyosan nem ellensúlyoz a búvárhajók tevékenysége. Végül azonban a javaslat támogatói kerekedtek felül, s miután a kancellár sem emelt ellene kifogást, 1915. február 4-én megszületett a császári jóváhagyás.

Ezen a napon Pohl admirális hadizónának nyilvánította a Nagy-Britannia és Írország körüli területet, továbbá a teljes La Manche-ot, egyúttal jelezte: e vizeken 1915. február 18-tól minden kereskedelmi hajót megsemmisítenek. A németek a semleges országok heves tiltakozása dacára is a kitartottak a tengeralattjárók bevetése mellett, némi változtatással. Az utasítások értelmében a búvárnaszádok kapitányai nem támadhattak meg amerikai és olasz kereskedelmi egységeket, egy-egy hajó elsüllyesztése előtt pedig lehetőséget kellett biztosítaniuk arra, hogy annak személyzete elhagyhassa a fedélzetet.

További részletek a Magyar Honvéd magazin április 9-én megjelenő számában!