Közös, polgári és katonai érdekeltségű frekvenciáról tanácskoztak Budapesten

Ez a szervezet az amerikai hadsereg számára a ’70-es évek végén kifejlesztett és azóta jelentősen továbbfejlesztett adattovábbító és információ elosztó rendszer, az úgynevezett JTIDS/MIDS rendszer frekvencia használati kérdéseit elemzi és egyezteti. Az elmúlt évtizedek alatt a rendszer használata széleskörűen elterjedt a NATO tagállamokban és az amerikai haditechnikát vásárló és használó államokban az egész világon. A budapesti értekezleten 21 ország és két nemzetközi szervezet képviseltette magát. Több mint 80 nemzeti szakember érkezett, Kanadától Thaiföldig. A NATO csatlakozás idején Magyarország is a nemzetközi érdekeltségű katonai harcászati információs elosztó rendszer frekvenciahasználati kérdéseinek egész világot átfogó egyeztetésével foglalkozó közösség tagjává vált.

Az értekezletet az NMHH részéről Balogh János ezredes főosztályvezető, míg a Honvéd Vezérkar (HVK), mint felhasználó részéről Gerőfi Szilárd ezredes köszöntötte. A HVK képviselője kiemelte, hogy mára már katonai pilótáink nélkülözhetetlen eszközévé vált a Link-16 és a jövőben alkalmazásának kiterjesztését tervezik.

Egyébként mára már a rendszer az érintett hadseregek több területének (légierő, szárazföldi erők és haditengerészet) is nélkülözhetetlen eszközévé vált, fontos szerepet tölt be műveleteik összehangolásában.

A frekvenciahasználat kérdésében a kihívást a rendszer számára az jelenti, hogy a működési frekvenciatartomány (960-1215 MHz) a légi-rádiónavigáció szolgálat számára van elsődlegesen felosztva az egész világon az ITU Nemzetközi Rádiószabályzata alapján, vagyis fő felhasználói elsősorban a polgári légiközlekedés és részben a katonai célú légiközlekedés.

Tekintettel fentiekre a Link-16 rendszer az elsődleges szolgálatokat egyáltalán nem zavarva, és semmilyen védelmet nem élvezve, úgyneveeztt non-interference alapon kell, hogy működjön, továbbá használatának engedélyezése a nemzeti légiközlekedési és frekvenciagazdálkodási hatóságok kezében van. Többek között ezért is az ülés állandó résztvevői az ICAO és/vagy az EuroControl képviselői.

A munkacsoport több évtizedre visszatekintő munkája során a legnagyobb erőfeszítést az ún. Common Frequency Clearence Agreement dokumentum kidolgozása és annak folyamatos aktualizálása teszi ki. Ez a dokumentum globális javaslatként tartalmazza mindazokat a műszaki és szervezési feltételeket, amelyeket a katonai üzemeltetőknek be kell tartani a békeidejű műveleteik során a légiközlekedés biztonságának fenntartása érdekében.

A nemzeti rádióengedélyek rendszerint e dokumentum figyelembe vételével készülnek, közös polgári-katonai frekvenciagazdálkodói és légiközlekedési együttműködésben, de nem ritkán annál szigorúbb feltételeket állapítanak meg.

A munkacsoport az utóbbi időben komoly munkát fektet a rendszer működési feltételeinek megmaradására is, így a sávban megjelenő újabb és újabb alkalmazási tervek vonatkozásában komoly összeférhetőségi vizsgálatok végzését is támogatja, azok eredményeit igyekszik összefoglalni és hozzáférhetővé tenni a közösség tagjai számára.

A budapesti értekezlet jó lehetőséget adott a magyar érdekelt szakemberek számára is a rendszer részletesebb megismerésére, így a házigazdák képviselői mellett a honvédségtől és a polgári légiközlekedési hatóságtól is többen bekapcsolódtak az értekezlet munkájába. Az értekezleten magyar részről az NMHH és az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ tartott egy-egy tájékoztató előadást a magyar Link-16 helyzetről, amelyekre igen kedvező visszajelzések érkeztek.