Lelőtte a lelőhetetlent

Szöveg: Révész Renáta főhadnagy | 2013. február 3. 15:40

Különleges filmvetítésben és beszámolóban lehetett részük a közelmúltban a honvédtiszt-jelölteknek. Dani Zoltán, az egykori jugoszláv hadsereg nyugalmazott ezredese látogatott el hozzájuk, és első kézből mesélte el, hogyan sikerült a balkáni háborúk idején a „láthatatlannak” hitt F−117-es lopakodót lelőnie az általa vezetett rakétaosztálynak. A katonai bravúr még a NATO-erőket is alaposan meglepte.

1999 márciusában, Belgrád bombázása és a szövetségesek légicsapásai idején a Dani Zoltán, a jugoszláv hadsereg alezredese által irányított rakétaosztály lelőtte a lelőhetetlennek hitt F−117-es lopakodót, a szövetséges erők legyőzhetetlennek tartott csodarepülőjét.
Az együléses gép pilótáját a NATO-erők kimenekítették, de a gép roncsairól készült felvételek bejárták a világsajtót.

A székely származású Dani Zoltán a 250. dandár 3. rakétaosztályának parancsnokaként szolgált a jugoszláv hadseregben, és saját fejlesztése alapján sikerült a radaron láthatóvá tenni a lopakodó járműveket. A fejlesztés alkalmazását akkori felettesei nem engedélyezték, ezért csak közvetlen kollégáit vonta be a műveletbe.

Dani Zoltán és a lelőtt pilóta, Dale Zelko azóta már többször is találkoztak Szerbiában és az Egyesült Államokban is. Bár a háború idején ellentétes oldalon álltak, mind a ketten tisztelik a másikat. A honvédtiszt-jelölteknek a film levetítése után maradt lehetőségük kérdezni, beszélgetni Dani Zoltánnal. Sőt, még a lelőtt F−117-es darabjait is kézbe vehették, megnézhették.

„Örülök, hogy a lelőtt gép pilótája életben maradt, mert így azért mégiscsak szebb ez a történet. Bár a háború minden oldalon okozott szenvedést, keresztények vagyunk, és ezért fontosnak tartottam, hogy ne tápláljunk haragot egymás iránt. Szerencsére ezzel ő is így van, ma már barátinak mondható a kapcsolatunk" – mondta el Dani ezredes, aki arra is kitért, hogy a háború után több állásajánlatot is kapott különböző országoktól, de ha ezeket elfogadta volna, akkor lehet, hogy szülőföldjét sosem láthatja többet.

„Hiába a pénz, ha az ember a hazája nélkül marad. Idegen országban csak bérenc. Én a családomat és a hazámat választottam. A leendő magyar tiszteknek is csak ezt tudom átadni útravalóként: a legfontosabb, hogy tudják: az országuk mögöttük áll, szolgáljanak bárhol, onnan legyen hova hazatérni" – tette hozzá.