Megelőzni a fertőzéseket

„Az egyik ilyen, betegbiztonsági szempontból nagyon fontos háttérterület a mai szaknyelvben infekciókontrollnak, a német nyelvterületen még mindig kórházhigiéniának nevezett terület, aminek elsődleges célja a kórházi fertőzések és a multirezisztens kórokozók terjedésének hatékony megelőzése" – mondja dr. Kopcsóné dr. Németh Irén, a Honvédkórház Kórházhigiéniai Osztályának osztályvezető főorvosa. Hozzáteszi: az infekciókontroll tevékenysége egy komplex rendszer, amely több elemből áll. Ilyen elem a surveillance, (azaz az adatgyűjtő rendszer), a megelőző rendszabályok (egyebek mellett a kézhigiéné, az eszközök és a felületek fertőtlenítése, valamint a sterilizálás) és az antibiotikumok megfelelő alkalmazását támogató intézkedések. Ha ezeket az elemeket rendszerben, kellő szakmaisággal és kitartással működtetik, akkor az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések előfordulása az elvárható legalacsonyabb szintre szorítható vissza.

Kórházi környezethigiéné és kézhigiéné

„A rendszer alapeleme az úgynevezett jó kórházi környezethigiéné. A kórházi környezet alatt a betegellátás területéhez tartozó helyiségek felületeit, berendezési tárgyait, vízellátását és mesterséges levegőellátását értjük. A kórházban bevezetett tisztítási és fertőtlenítési eljárásoknak biztosítani kell az előírt »megfelelő« mikrobiológiai állapotot ezeken a területeken. A szemmel látható tisztaság alapkövetelmény, azonban a fertőzések átvitelében szerepet játszó úgynevezett kritikus felületeket és a műtéti beavatkozások helyiségeinek felületeit folyamatosan fertőtleníteni kell, illetve az ápoltak távozását követően zárófertőtlenítést kell végezni. Utóbbi megfelelő végrehajtásának kiemelt jelentősége van. Nem szeretnénk, ha az egyes betegeknél előforduló, esetenként fertőzést okozó mikroorganizmusok, különösen a terápiás nehézséget okozó multirezisztens kórokozók a kórházi környezetben maradnának, és újabb megbetegedéseket okoznának. Ezért ezeknek a végrehajtását járványügyi érdekből kiemelten felügyeljük. Az intenzív osztályokon és a műtőegységeinkben a ma alkalmazható legkorszerűbb »érintésmentes« eljárással, azaz hidrogén-peroxid gázzal történő területfertőtlenítéssel végezzük" – mondja a főorvosnő.

Hozzáteszi: ugyancsak fontos elem a jó kézhigiénié gyakorlata. „Tény, hogy a fertőzést okozó kórokozók egyik emberről másikra átvitelében a kéz játssza a legnagyobb szerepet. Az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott kézhigiénés gyakorlatot, a kézfertőtlenítés lépéseit 2010 óta alkalmazzuk, oktatjuk és igyekszünk biztosítani az ehhez szükséges feltételeket" – emeli ki dr. Kopcsóné dr. Németh Irén, hangsúlyozva, hogy az Európai Járványügyi Központ, az ECDC által közzétett vizsgálat adatai szerint a hasonló szintű és nagyságrendű európai kórházak alkoholos kézfertőtlenítőszer-felhasználása 1000 ápolási napra vonatkoztatva 21 liter körül van, a Honvédkórházé 2015-ben 16 liter volt. „Van még hová javulnunk, de nincs szégyenkezni valónk. Azonban nem szabad megfeledkeznünk az ápoltjaink ellátásában önként segítő hozzátartozókról és látogatóinkról sem. Az ő kezük is átviheti a fertőzést a betegeink környezetében, fontos erre is odafigyelnünk" – mondja az osztályvezető főorvos.

Célzott adatgyűjtés

Az osztályvezető főorvostól megtudjuk: az infekciókontroll-tevékenység másik alappillére az úgynevezett surveillance tevékenység, ami a fertőzések és kórokozók, illetve utóbbiak antibiotikum-érzékenységének változásaira irányuló szabványosított és hitelesített kritériumok szerinti célzott adatgyűjtés. „Ez tulajdonképpen egy monitoring-rendszer, amivel azt figyeljük, hogy milyen kórokozók és fertőzések fordulnak elő kórházunkban és ezen belül az egyes osztályokon. Az osztályspecifikus információk a leginkább alkalmasak arra, hogy a megfelelő megelőzési eljárásokat alakítsuk ki az egyes osztályokon, azok szakmai sajátosságait figyelembe véve. Egész surveillance-rendszerünket, az a nagyon magas szakmai színvonalú infektológiai és mikrobiológiai háttér alapozza meg, ami itt, a Honvédkórházban a rendelkezésünkre áll" – mondja a főorvosnő, hozzátéve: a rendszer hatékonyságát a különböző közzétett surveillance-adatokkal való összehasonlítással tudják mérni, mivel ugyanazt a módszertant és definíciókat alkalmazzák adatgyűjtéseink során. „Sosem lehetünk elégedettek, de a számok visszaigazolják, hogy érdemes » befektetni« ebbe a szakterületbe a betegeink és dolgozóink érdekében" – mondja dr. Kopcsóné dr. Németh Irén.

Évente hárommillió eszközt sterilizálnak

Az MH Egészségügyi Központ Kórházhigiéniai Osztályának részeként működik a Honvédkórház többször használatos orvostechnikai eszközeinek teljes körű sterilizálását biztosító Központi Sterilizáló. A Róbert Károly körúti székhelyen a „nap 24 órájában, a hét minden napján" biztosítja az ellátáshoz szükséges steril eszközöket, a Podmaniczky utcában található telephelyen pedig munka- és ügyeleti napokon egy nappali műszakban adja a szükséges hátteret a műtétes szakmáknak. „Ez egy nagyüzem, nincs még egy ilyen Magyarországon" – tudjuk meg a főorvosnőtől, aki elárulja azt is, hogy a kórház ellátási körzetéből adódóan az elmúlt években annyira megnőtt a műtéti szám és a sterilanyag-igény, hogy kénytelenek voltak a „folyamatos" munkarendre átállni.

„Évente több mint hárommillió eszközt sterilizálunk, hogy ki tudjuk szolgálni a kórház műtéti, diagnosztikai és a járóbeteg-ellátás terén fellépő sterileszköz-igényét" – teszi hozzá az osztályvezető főorvos.

Megtudjuk azt is, hogy a Kórházhigiéniai Osztályon jelenleg harminchatan dolgoznak. Ebből 26-an a Központi Sterilizálóban, kilenc munkatársa pedig az infekciókontroll területén segíti az elvárt feladatok végrehajtásában. Általános helyettese és a sterilizáló vezetője egyetemi okleveles ápoló végzettségű, és a feladatuk ellátásához szükséges nagy szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Az osztály munkatársai valamennyien a klinikumból érkeztek, megfelelő képesítéssel rendelkeznek, az elemzőmunkában két epidemiológus (MSc fokozat) segíti, és további két epidemiológiai szakápolója diplomás ápolói végzettségű.

„Az infekciókontroll-tevékenységet hatékonyan csak akkor lehet ellátni, hogy ha kellő szaktudással és gyakorlattal rendelkező munkatársak végzik. Mi itt, a Honvédkórházban igyekszünk »naprakészek« lenni a saját szakterületünkön és az »új tudást« beépíteni a munkánkba. Nemcsak a klinikai szakterületeken, de a prevenció területén is felgyorsultak a technológiai változások, a klinikum kihívásaira reagálva. Minél többet tudunk a kórokozókról és az általuk okozott fertőzésekről, azokról a mechanizmusokról, ahogy ezek a betegségek létrejönnek és azokról a megelőző beavatkozásokról, amelyekkel hatékonyan lehet ezeket visszaszorítani, annál eredményesebbek vagyunk. Fontos, hogy az ember folyamatosan képezze magát és merje, tudja alkalmazni mindazt a tudást, amit megszerez, s legyen kellő kitartása végigvinni a dolgokat" – mondja dr. Kopcsóné dr. Németh Irén.