Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Megvertük a románokat Nagyszebennél

Szöveg: honvedelem.hu |  2016. október 3. 19:20

Sorozatunkban a száz évvel ezelőtt megjelent magyar napilapokból, a Nagy Háborúval kapcsolatos írásokból szemlézünk.

1596020788

Zeppelintámadás érte Londont, amelyben 160 ház elpusztult – írja a Népszava. „Ugy látszik, hogy a legutolsó légi támadás elsősorban London ellen irányult. Az bizonyos, hogy Londonra és a londoni grófságra több bombát vetettek, mint a többi területre. A bombák többnyire nehéz kaliberüek voltak. Több mint százhatvan ház megsemmisült, vagy legalább is annyira megrongálták a bombák, hogy egyelőre lakhatatlanok. A bombák ezuttal harminchárom embert öltek meg Londonban, a sebesültek száma pedig százhusz."

A napilapból megtudhatjuk, hogy orosz csapatok vannak Erdélyben. „A román hadsereg ujjászervezése folyamatban van. Az elmult hetek tapasztalatai után szükségesnek mutatkozott, hogy a román csapatokat orosz csapatokkal vegyitsék, mert a román csapatoknak még nincs meg a kellő háborus gyakorlatuk és ezért mostanáig nagy veszteségeket szenvedtek. Az erdélyi frontra már megérkeztek az orosz csapattestek. A román hadvezetőség megszüntette az offenzivát az orsovai Cserna-fronton, mert a bolgár Dunapartról bele lehet látni a románok hátsó összeköttetéseibe és mert onnan hatásos tüz alá lehet venni a román állásokat."


„Nagyszebennél a románokat megvertük. A várostól délre és délkeletre fekvő magaslatok heves küzdelem után a szövetséges csapatok birtokába jutottak. A harc még nincs befejezve"
– írja a Népszava.

A Pesti Hírlap is beszámol az I. román hadsereg megsemmisítő vereségéről. „A Vöröstoronyi szorosnál a román erők hátába kerültünk és elvágtuk visszavonulási utjukat. A román csapatok roncsai a Fogarasi-havasokba menekültek. A zsákmány igen nagy, a foglyok száma állandóan növekszik." Majd így részletezi tovább a napilap: „Az 1. román hadsereg jelentékeny részét Nagyszebennél megsemmisítve megvertük. Hogyan vivtuk ki ezt a meglepő győzelmet, melyet legalább is oly joggal lehet döntőnek nevezni, mint Mackensen dobrudzsai győzelmét: Ludendorff és Höfer jelentései egyelőre csak vázlatosan ismertetik. (…) Nagy vonásokban ugy rajzolhatjuk meg a csata lefolyását, hogy mialatt Nagyszebennél nyugatról, északról és keletről, tehát félkörszerüen koncentrált támadást intéztünk a románok ellen, azalatt egy bajor csapatokból álló hadoszlop a Nagyszebennél küzdő románok hátába került , a nagyszebeni havasok uttalan rengetegében erőltetett meneteléssel már szeptember 26-iká n reggel elérte és elzárt a Vöröstoronyi-szorost. A románok számára három lehetőség kinálkozott ezzel a helyzettel szemben. Egyik: a vöröstoronyi-szorost újra elfoglalni; másik: Nagyszebennél támadó csapatainkat visszaverni; harmadik: tehermentesitő akciót inditani a szomszédos szakaszon. A románok mind a hármat megkisérelték. (…)"


(A sajtószemlét az Országos Széchényi Könyvtárban megtalálható korabeli napilapok átolvasásával Takács Vivien készítette.)