Méltó megemlékezés
Szöveg: Feith László | 2018. szeptember 23. 14:02Az első világháború befejezésének centenáriumához közeledve Európa több országában ünnepelték a lövészárkok felett a harcok idején bemutatkozott légierő haderőnem születésnapját. A Zrínyi Kiadó „A magyar légierő 100 éve” című díszes albummal köszönti a magyar katonai repülés generációit. A kötet kreatív szerkesztőjével, Tőrös Istvánnal beszélgettünk.
A kötet elkészítésére még tavaly májusban Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének akkori helyettese kért fel. Az anyaggyűjtés kezdetének fontos feladata pontosan a korszakhatárok meghúzása volt, végül négy nagy fejezetre osztottuk a magyar katonai repülés történetét. Az „Ikarosz örökösei" az első próbálkozásokkal foglalkozik, amelyet villámgyorsan követ az első világháború időszakának fejlődése, mind technikai, mind repülőgép-vezetői téren; ne felejtsük el, hogy a korai „légi harcokat" még pisztollyal vívták! A trianoni békediktátumot követően a semmiből hozták létre a katonai repülés szervezeteit, légipostai és meteorológiai szolgálatoknak álcázva a kiképzési repüléseket. A „Lovagkor" már a második világháborúra készülő haderőnemről szól; ekkor a repülőiskolákban tanultakat a fronton, majd 1944 nyarától hazánk légterében alkalmazták az akadémiáról éppen csak kikerült hadnagyok. Esélytelen küzdelemben teljesítették az esküjükben vállaltakat, harcoltak mindhalálig. Az „Elveszett nemzedék" egy ellentmondással teli korszaknak, az 1950-es éveknek állít emléket, amikor a gyárakból érkezett fiatalok lettek vadász- és bombázópilóták Közép-Európa legtöbb géppel rendelkező légiflottájában. Az 1956-os forradalom és szabadságharc után ismét szovjet mintára szervezték újjá a repülő-csapatokat, a „Mindig magasabbra" fejezetben szereplő események pedig már elvezetnek a NATO-tagságig és a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési programban érkező első „fecskékig".
A kötet 380 oldal terjedelmű, 927 képpel illusztrálva. Hogyan kerekedik ki ebből a bemutatni kívánt évszázad?
A fejezeteken belül összesen 33 téma segít eligazodni az adott korban történt technikai fejlesztésekkel, a hadrendbe állt típusokkal és az időszak kiemelkedő pilótáival kapcsolatban, legyen szó békeévekről vagy háborúról. A kötet végén természetesen helyet kaptak a katonai repülést segítő intézmények, múzeumok és a múlt megmaradt emlékeit feltáró roncskutatók is. A gazdag képanyag magángyűjteményekből, a FORTEPAN archívumból és a HM Zrínyi Nonprofit Kft. fotósainak itthon, illetve külföldön készített felvételeiből állt össze. A légierő két egykori parancsnoka, Kositzky Attila altábornagy és Pintér Zoltán vezérőrnagy szintén felajánlotta képei jelentős részét. Ma már talán nehezen hihető, de egykor a fényképezőgép tiltott volt a katonai repülőtereken, sőt még a kerítésen kívül is tábla jelezte: tilos a fotózás! A fényképek mellett Magó Károly gyűjteményének karjelzései színesítik az adott korszakról szóló fejezetet, emellett két festő, Vincze Ferenc és Mascher Róbert témába vágó alkotásai szintén megtalálhatók a kötetben. A rendhagyó díszalbum megjelenését a Zrínyi Kiadó szakembereinek több hónapos munkája előzte meg. A 927 kép feldolgozása önmagában jelzi a feladat nagyságát, de például az angol fordítások elkészítése és ellenőrzése is komoly teljesítmény volt.
A pilóták társadalmára jellemző a „végtelen történetek" mesélése akár előadótermekben, akár fehér asztal mellett. Vannak-e ilyen jellegű olvasnivalók a díszalbumban?
A katonatörténetek egy része bizony az ég katonáihoz kötődik, így húsz megtörtént esemény, kaland, hőstett vagy éppen fogdával „honorált" szabálysértés is megismerhető a tematikus oldalakon. Ezek a történetek rávilágítanak arra a szellemiségre, amely a repülő embereket 100 éve jellemzi. Például a lovagiasság – amikor az ellenfelet csak földre kényszerítették – vagy a hősiesség, amire jó példa a végtelen szovjet hómezőn kényszerleszállt bajtársát kimenekítő vadászpilóta története. Az olvasók keveset tudhatnak a Rákosi-korszak idején bebörtönzött Puma-pilótákról, de az sem közismert, hogy 1956 januárjában magyar vadászgépek vívtak légi harcot a Fertő-tó fölött. Megszólal a könyvben a szerb vadászgépet a határ mellett „elfogó" magyar pilóta, olvasható hivatalos jelentés égő repülőből történt katapultálásról, emellett a kötetből az is kiderül, annak idején miért késtek több órát az Oroszországból érkező MiG–29-eseink.
A kiadó eddig megjelent hasonló könyveihez különböző mellékletek is kapcsolódtak. Így lesz ez most is?
A vezetői döntés értelmében egy DVD is a könyv része lesz, magyar hanggal, angol felirattal. A légierő zenekara szintén stúdióba vonult, rögzítendő a haderőnem egykori legendás indulóit, közkedvelt pilótadalait. Annak is érdemes megvásárolnia a díszalbumot, aki szereti magyar felségjelű repülőeszközök képeivel díszíteni szobája falát, mivel a mellékelt poszteren az elmúlt 100 év harminc vadász és szállító repülőgépe, bombázója, illetve helikoptere kapott helyet.
Fotó: archív