Feith László

Cikkek

Doni tragédia

2024. január 12. 13:10

A Sztálingrádért vívott csata végső szakaszában a Don folyónál álló magyar királyi 2. honvéd hadsereget is súlyos támadás érte. 1943. január 12. fekete napként vonult be a hadtörténelmünkbe: a megfelelő minőségű és számú páncélelhárító fegyver, illetve harckocsi nélkül, továbbá a vontatóeszközök hiánya miatt mozgásképtelen tüzérséggel a katonák nem tudtak sokáig ellenállni a támadás súlypontjain túlerőben levő szovjet csapatok offenzívájának.

Október 6.: a nemzet gyásznapja

2020. október 6. 8:28

1849. október 6. a nemzet egyik legsötétebb napjaként vonult be a magyar történelembe: ekkor végezték ki Pesten Batthyány Lajos miniszterelnököt, Aradon pedig a szabadságharc tizenkét tábornokát és egy ezredesét.

A szabadságharc első csatája

2020. szeptember 29. 8:03

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tizenegy csatája közül a Pákozd, Sukoró és Pátka által határolt területen vívták az elsőt, ekkor estek át a tűzkeresztségen a magyar haderő részeként harcba küldött, frissen felállított honvédcsapatok. Az 1848. szeptember 29-én lezajlott összecsapás más szempontból is komoly jelentőséggel bírt: több hónappal elodázta a Habsburg Birodalom nyílt katonai fellépését Magyarország ellen.

Jó döntés volt?

2019. május 26. 17:18

Bécs vagy Buda? Erre a kérdésre kereste a választ a 170 éve, 1849. április 29-én összeült haditanács Komáromban. Milyen szempontokat kellett mérlegelniük a résztvevőknek, s egyáltalán: jó döntés született azzal, hogy a honvédsereg végül Buda felszabadításába vágott bele, s nem a nyugat felé hátráló császári csapatok üldözésébe? A témáról dr. Hermann Róbert történésszel beszélgettünk.

Tavaszi diadalmenet

2019. április 23. 8:01

170 éve, 1849. március 30-án hagyta jóvá az egri haditanács azt a támadási tervet, amelyből aztán az 1848/49-es forradalom és szabadságharc legdicsőségesebb fejezete íródott. Ekkor a honvédsereg a Tisza vonala mögül előrelendülve visszavívta az ország nagy részét, a hadjárat tetőpontján pedig felszabadította a fővárost, Pest-Budát. Bár az áhított cél, a császári főerők megsemmisítése nem valósult meg, a történtek joggal kerültek arany betűkkel hadtörténelmünk lapjaira.

24 órás betegség

2019. március 31. 16:09

Az akkor már ötödik esztendeje dúló első világháború harcaiban megfáradt, legyengült, elgyötört katonáknak 1918-ban egy újabb, minden korábbinál kíméletlenebb „ellenséggel” kellett szembenézniük. Az egyre szélesedő, földrészeken átívelő, végül világméretűvé terebélyesedő spanyolnátha-járvánnyal, amely közel két éven át tombolt, s a becslések szerint több halálos áldozatot szedett, mint maga a háború.

Évfordulók éve

2019. március 24. 9:32

Az elmúlt esztendő a centenáriumok, évfordulók jegyében telt a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) számára, melynek kiállításai rekordszámú látogatót vonzottak 2018-ban. Erről, illetve az intézményre idén váró feladatokról beszélgettünk dr. Kovács Vilmos ezredessel, a HM HIM parancsnokával.

Dögcédulák

2019. február 4. 13:01

Hivatalos elnevezése azonossági jegy, de csak dögcédulaként emlegetik azt az apró, fémből készült lapocskát, amely segítségével a harctéren elesett katona kétséget kizáróan beazonosítható.

A magyar Napóleon

2019. január 30. 14:39

Pontosan 201 évvel ezelőtt, 1818. január 30-án látta meg a napvilágot az egyik legnagyobb magyar hadvezér. Görgei Artúr megítélése ugyanakkor még ma sem tekinthető egységesnek.

Számháború

2019. január 28. 10:24

Az első világháborúban 8–10 millió katona halt meg, míg a civil áldozatok számát a különböző források 5–7 millió közé teszik. Az összveszteségekről ennél pontosabb adatok valószínűleg soha nem fognak rendelkezésünkre állni, s amint az a Pollmann Ferenc hadtörténésszel folytatott beszélgetésünkből kiderül, ennek nem az a kizárólagos oka, hogy a harcok lezárulta óta már száz év telt el.

Feith László

Sütibeállításokkal kapcsolatos információk

A weboldalon használt sütik beállítása

Alap működést biztosító sütik

Statisztikai célú sütik

Célzó- és hirdetési sütik